2015. március 21., szombat

II. évad - Ötödik rész: Az első foci meccs

Sziasztok! :) Meghoztam az új részt! Bocsi a kimaradásért, ZH volt a suliban. Majd legközelebb próbálom előbb hozni. Örülnék, majd néhány kominak is. ;) Jó olvasást! x

Harry:

" El sem hiszem, hogy ugyanaz történik, mint tavaly. Az edző egyfolytában kiabál velünk, a többiek meg csak röhögnek rajta. Faszom ki van! Így nem lehet bajnokságot, sőt mit beszélek még meccset se nyerni. Minél hangosabban nevetnek hátul Mr. Drake annál jobban kiabál. Nem akarok kispadra kerülni, ezért inkább ilyenkor meghúzom magam, de ha az edző kimegy, lebaszom a srácokat az biztos.
- Hallod Hazz?-löki meg a vállam Louis.- Meccs után hatalmas buli lesz Liaméknél, te is jössz, nem?
- Ja! De most figyeljetek már az edzőre, ha megakarjuk nyerni ezt a kikúrt meccset!-próbáltam nem hangosan, de dühösen oda szólni nekik. Úgy tűnik hatott, ugyanis mind elcsendesedtek és az edzőre néztek. Azonban amikor én is oda fordultam, láttam, hogy már nem beszél, hanem engem néz mérgesen.
- Styles?!! Felállni!-kiáltott.
Felálltam, majd várakozóan ránéztem.
- Megakarod nyerni ezt a meccset?
- Igen, uram!-válaszoltam hangosan.
- Akkor meg jó lenne ha nem pofáznátok, hanem rám figyelnétek.-baszott le engem .. mikor én figyeltem.- De gondolom ti már tudtok mindent! Gyerünk srácok, ki a pályára! Félórával meghosszabbítom az edzést!
- Aaaahj!-nyögött fel a tömeg, ugyanis már több mint 3 órája focizunk.
Felkaptam a telom, és gyors írtam egy smst Emnek, hogy nem tudok elé menni, és ha vége az órájának jöjjön le a pályára.
Kint gyakoroltunk 1-1 ellenes játékot, kapura rúgtunk meg erősítettünk még. Em már a lelátón ült Zoeval, amikor az edző lefújta az edzést.
- Jól van srácok! Gyertek ide!-intett, majd mind köré gyűltünk.- Jó munkát végeztetek, remélem az este is mindenki a legjobb formáját fogja hozni. Ne feledjétek, hogy ez az idei nyitó meccs, sokan elfognak jönni. Ne okozzunk nekik csalódást. Menni fog?
- Igen!-kiáltott a csapat.
- Jól van, akkor pihenjetek, és 6-ra legyetek itt!
Oda futottam Emilyhez, aki már a lelátó szélén támaszkodott a korlátnak.
- Szia bébi!-csókoltam szájon.- Lezuhanyzok és 10 perc múlva már mehetünk is.
- Oksi, itt várlak.-mondta, majd hirtelen Louis tűnt fel mellettünk.
- Héj Em! Liaméknél a meccs után partizunk, jössz te is, ugye?
- Háát öhm ..-nézett rám kérdő tekintettel.
- Majd meglátjuk Louis.-mondtam Em helyett, erre ő csak megrántotta a vállat, majd bement az öltözőbe.
- Miféle buli? Még meg se nyertétek a meccset.-mondta mosolyogva.
- Tudom. De megfogjuk, szóval ráérsz este?-rendeztem le ennyivel.
- Oké.-nevetett fel.- Úgy legyen!-majd dobott egy csókot, és vissza sétált Zoehoz.

Emily:

Fél hat körül már Harrynél voltam és vártam, hogy végre kész legyen. Gyorsan kiugrált a fürdőből, miközben a zokniját húzta fel. 
- Esküszöm, többet készülsz a meccsre, mint amennyit a randiinkra szoktál.-mondtam nevetve az ágyon ülve.
- Tessék?!-állt meg, majd elrugaszkodva ledöntött az ágyra és fölém magasodott.- Remélem nem gondoltad komolyan!-mondta fenyegetően, majd játékból megharapta az arcom.
- Harry! Szállj le rólam! El kéne már indulni!
- Nem, amíg meg nem csókolsz meg!-mondta, majd abban a pillanatban megcsókoltam és lelöktem magamról.
- Na gyere, focistám!-nyújtottam a kezem, majd felhúztam az ágyról.
- Szeretlek!-mondta, majd felkapta a táskáját és kiviharzott cipőt húzni.
- Én is!-kiabáltam utána, majd vigyorogva kisétáltam a szobából.

Korai érkezésnek köszönhetően volt még hely az első sorban, így Zoeval és Aronnal oda ültünk le. Pár székkel arrébb foglalt helyet az igazgató úr, és mellette egy durván velünk egykorú platina szőke hajú lány. Gondolom a lánya lehetett. Hátra pillantva feltűnt, hogy nagyon sokan eljöttek az idei első meccsükre. Pillanatokkal később felkonferálták a két csapatott, akik megjelentek a pálya szélén, majd berohantak és integettek. Harry még csókot is dobott nekem, mire Louis kiröhögte. Egyfolytában őt néztem, rohadt jól állt neki a foci mez. A tömegben meghallottam a nevét, oda fordultam és az igazgató lánya mutatott rá, majd megkérdezte az apjától, hogy ki ő. Feltámadt bennem egy kis ellenszenv, de hamar elfeledkeztem róla, ugyanis elkezdődött a meccs. 
Harry összpontosítva csak a játékra koncentrált. Próbált minél többször labdát szerezni, illetve védekezni. Az ellenfél a 23. percben majdnem gólt rúgott, de a kapusnak hála nem lett az. Kirúgást ítélt a bíró, így mi támadhattunk. Liam futott a szélén a labdával kikerülve az utolsó védőt, Harry vele párhuzamosan a kapuval szemben. A kapus Liamre futott ki, de ő még időben eltudta rúgni a labdát Harry felé. Felálltam és kiabálni kezdtem a tömeggel együtt. Sikeres labda átvétel után Harry jobb lábbal a kapuba lőtte. Hangos sikítás hagyta el a számat és egy helyben ugrálni kezdtem.
- Góóóóóól!!-ordítottam.
- A gól szerző, Harry ...-mondta a játékbemondó.
- Styles!!!-kiáltotta a tömeg, és ezt még háromszor megismételték. 
Harry visszafutott a helyére, mert közép kezdéssel folytatták. De előtte még volt annyi ideje, hogy felpillantson és rám mutasson. Felmutattam a két hüvelykujjam, jelezve, hogy nagyon ügyes volt. Reflexből körül néztem, és azonnal kiszúrtam amint az igazgató lánya, engem vizslat szúrós szemmel. Hát ez van, az én pasim.-gondoltam magamba, majd mosolyogva elfordultam és tovább néztem a meccset. 
A második félidő is izgalmasan telt, próbált feljönni az ellenfél csapat, de a nagyon jó kapusnak hála nem sikerült gólt lőniük. A meccs a vége felé tart, és még mi állunk nyerésre. Amikor lejárt a 90 perc, a játékvezető két percet mutat. Ennyi lesz a hosszabbítás. Kirúgás és Louis támadott előre, de sajnos elvették tőle a labdát, így az ellenfél a kapunk felé rohant. Felnézek az órára és látom, hogy 35 másodperc van hátra. Megszorítom Zoe kezét, imádkozva, hogy nehogy most kapjunk gólt. A fiúk rohannak próbálják utolérni a labdás játékost. Azonban eddig senkinek nem sikerült. Mindenki a mi kapunk felé fut, olyan gyorsan történik az egész. A srác akinél volt a labda, lendítette a lábát és elrúgta. Viszont futva olyan szerencsétlenül találta el, hogy a kapu fölé ment jóval. Hangos sikítás töltötte be a pályát, miközben a játékvezető lefújta a meccset. Mi nyertünk!!!!- kiáltottunk Zoaval miközben ugráltunk. Amikor a pályára néztem, azt vettem észre, hogy Harry a kapu előtt fekszik, gondolom a gól előtt ő is becsúszott a játékosra.
Amikor a többiek észrevették, rohanva ráugrottak és folyamatosan azt kántálták, hogy ők győztek! Nagyon aranyosak voltak, ahogy ott őrjöngtek. Én pedig nagyon büszke voltam a barátomra, aki győzelemhez vezető gólt szerezte. 

Másfél órával később már Liam házában keresem a többieket. Ugyanis Aron hozott ide minket Zoeval, mert Harrynek a csapattal kellett mennie. A zene hangosan üvöltötte be az egész házat, pia minden sarkon megtalálható volt, mellette egy halom piros pohárral együtt. A szobák pedig tele voltak emberekkel. Aron megkérdezte az egyik srácot, hogy nem látta-e a focistákat, mire ő a konyhára mutatott. Átvágtunk a tömegen és beléptünk  a konyhában. Bárpult körül állt az összes csapattag a kezükben egy-egy üveg sör és éppen Niall beszélt a meccsről.
- Szép munka volt srácok! Ha így folytatjuk mi leszünk tavasszal a bajnokok! Éljen a csapat!!-kiáltotta, majd a többiek utána kiabálták az utolsó mondatot, és lehúzták a sörüket.
Amint Harry észrevett, lerakta az üres üveget az asztalra, majd hozzám lépett.
- Bébi!-mondta, majd szorosan átölelt, és megcsókolt.
- Szép győzelem!-simítottam végig az arcát.
- Szép mellek!-mondta és rájuk biccentett.
Hangosan felnevettem, de két dolgot letudtam szűrni: egy, hogy Harry kezd részeg lenni, kettő, hogy túl kivágott felsőt vettem fel.
Nem tudtunk sokáig beszélgetni, ugyanis többen oda jöttek hozzá gratulálni. Én pedig úgy döntöttem iszok valamit, ezért megkerestem Zoet. 
- Mit iszunk?-huppantam le mellé a kanapéra.
- Vodkanarancs.-mondta és már töltött is egyet a dohányzóasztalon lévő piából.
- Köszi.-mondtam, majd lehúztam egyből és felé nyújtottam egy újabb körért.
- Te aztán gyors vagy!-mondta nevetve.
- Ünneplünk. Hiszen győztünk!-kiáltottam el magam, mire a nappaliban álló emberek szintén feltartották a piájukat és velem kiabáltak. Micsoda rajongók!
Egy idő után úgy gondoltam, hogy eleget ittam, legalább is a pasim nélkül, így elindultam vissza a konyhába, hogy megkeressem Harryt. De ott nem volt.
- Szia Niall! Gratulálok!-mondtam neki, mire csak megölelt.- Öhm, nem láttad Harryt?
- Ja, de! Az emeletre ment asszem.-majd megfordult és a mellette álló csajhoz kezdett dumálni. Hát ez fura volt!-gondoltam, közben pedig felbotorkáltam a lépcsőn. Nem hiszem el, hogy itt is ennyi embernek kell lennie. A harmadik csókolózó párt kerültem ki a folyóson. Amikor épp az egyik szobából Louis lépett ki, gyorsan oda szóltam neki, hogy nem tudja-e, hogy merre van Harry?! Azt mondta, hogy a folyosó végén a fürdőbe ment szerinte. Megforgattam a szemem, ugyanis ez a ház kész labirintus, akkora az emelet, hogy még egy kanyar is van venne. De miután befordultam megláttam a fürdőt. Az ajtaja résnyire nyitva volt, és láttam egy göndör fürtös srácot, amint a kád szélén ül lehajtott fejjel. Mosolyogva és kicsit spiccesen elindultam felé, de mielőtt felnézett volna, egy platina szőke hajú lány ment be előttem, majd rám mosolyogva becsukta az ajtót. Kábé 4 méterre megdermedve megálltam, és próbáltam feldolgozni a látottakat. Ismerős volt ez a csaj, de honnan?! Aztán beugrott, ő az igazgató lánya! A kurva életbe! Mi a fasz folyik itt? Miért vannak ketten a fürdőben? Az tuti, hogy Harry volt, a csaj pedig látta, hogy jövök, hisz rám mosolygott. De mégis mi a francot csinál Harry ezzel a kis picsával? Dühbe gurultam, talán az alkohol tett rá egy lapáttal, de most azonnal el kell döntenem, hogy menjek oda és rendezzek jelenetet, vagy haza menjek, vagy esetleg én is lépjek le egy csávóval?! Hmm, nehéz döntés..."

Ui: Remélem kárpótoltalak titeket ezzel a hosszú résszel, és kapok néhány véleményt róla. További szép estét. x

2015. március 3., kedd

II. évad - Negyedik rész: Ne kiabálj velem! (+18)




Sziasztok! :) Végre sikerült megírnom az új részt, ami +18-as!!! Remélem tetszeni fog és hagytok néhány kommentet oda lent. Remélem megértitek, hogy a suli mellett nagyon nehéz, de hozni fogom a következőt is időn belül. Na de akkor jó olvasást! x

Emily:

" Kirohant a épületből, majd az udvaron megállva körbe nézett. Utána sétáltam, majd az egyik fa tövéhez mutattam.
- Ott van!
- Oké. Gyere, segíts!-mondta, majd megfogta a kezem, és oda húzott.
Szerencse, hogy Aron egyedül volt és nem Harryékkel, mert ha meglátta volna, hogy kézen fogva sétálunk, kitérne a hitéből. Aron is a homlokát ráncolva nézett minket, amikor megálltunk előtte. Zavaromban kihúztam a kezemet az ővéből, majd azt motyogtam:
- Aron, ő itt Eric Wolf!-miért mondtam ezt?!
- Tudom Em, ő az irodalom tanár.-nevetett föl de láttam rajta, hogy egyre jobban furcsállja a helyzetet.
- Valamit el kell mondanom neked!-mondta Mr. Wolf, majd hozzátette, hogy üljenek le a padra.
- Em, hova mész?-kérdezte Aron.
- Én inkább most .. kettesben hagylak titeket.-mondtam, majd amikor Mr.Wolf másodjára fogta meg a kezem, nem volt ilyen szerencsém. Harry éppen ekkor jött elő a suli mögül a haverjaival. Egyből kiszúrta, hogy mi mit csinálunk. Mintha vonzotta volna a tekintetét, az hogy fogja a kezem. Elindult felénk, én pedig másodjára is kitéptem a kezem az övéből, majd azt mondtam:
- Gyorsan mond el, mert jönnek!-biccentettem Harry és a bandája felé.
- Aaah! Szóval Aron, én a féltestvéred vagy!-bökte ki gyorsan és nyersen.
- Hogy .. tessék?-kérdezte döbbent hangon.
Mr. Wolf próbálta hitelesen elmagyarázni abban a két percben amíg a többiek meg nem érkeztek. Aron dühösen és letaglózva ugrott fel a padról, majd hátrált pár lépést.
- Aron, be tudom bizonyítani!- erre oda adtam neki a mappát, majd amikor kinyitotta, hogy elővegye a dokumentumokat, megérkeztek Harryék.
- Mi a fasz folyik itt?-egy kis de ja vu érzés fogott el ez a mondat hallatán.
- Semmi sem.-szóltam közben, hogy Mr.Wolf tudjon kitutatni a papírok között.
- Mi van veled? Aron?-kérdezte Harry, amikor a maga elé meredő Aron nem mozdult.
- A kurva életbe!-kiáltott fel hirtelen, majd sarkon fordult és elviharzott.
Megfogtam Mr.Wolf vállát biztatásképp, majd oda súgtam neki:
- Menjen utána, és beszéljék meg nyugodtan!
Amikor felnézett rám, láttam rajta, hogy kétségbe van esve, ezért biztatóan rámosolyogtam.
- Köszönöm.-mondta, majd megsimogatva a hátam felállt és Aron után ment.
Az volt a gond, hogy ezt Harry mind végig nézte. Elég furának nézhetett ki úgy, hogy nem tudja a körülményeket, ezt belátom. De azért ahhoz nem volt joga, hogy a felkaromnál fogva elráncigáljon onnan.
- Engedj el!!-ordítottam rá, szemem sarkából láttam, hogy az egész udvar minket nézett.
- Kurvára ne kiabálj velem!!!-ordított ő is.- Mégis mi a franc volt ez?-kérdezte ismét, amikor suli mögötti falnak nyomott.
- Te nem kiabálj velem, baszki!!! Mindenki minkett nézett!!
- Leszarom őket!!-vágott a szavamba.
- Én kurvára nem!!! Nem volt jogod ehhez!!! Pláne nem ahhoz, hogy így kérdőre vonj. 
- De hát fogta a kezed, meg simogatott! A múltkori után, nekem nem mond azt, hogy nem lehetek rá dühös!!-mondta 10 centire az arcomtól.
- Képezeld el, hogy kurvára nem történt semmi. Segítettem neki egy ügyben. Ennyi!-dühöngtem. 
- Mégis miféle ügyben?-támaszkodott a fejem mellé két oldalra, ezzel még jobban oda szorítva a falnak. Nincs menekvés.-gondoltam.
- Aronnal kapcsolatos.-mondtam neki ennyit, majd ha Aron el akarja mondani, akkor elmondja. Nem az én tisztem ezt elmondani.
- Ahaaa.-mondta kamu mosollyal.-És ehhez kellet simogatnia, meg fognia a kezed?-kérdezte szarkasztikusan.
- Képzeld csak támaszt nyújtottam neki, és megköszönte a segítségem.-mondtam már normális hangnemben, mert egyrészt már fájt a torkom, másrészt már ő sem kiabált.
- Másodjára láttalak titeket így!-mondja megtörten, majd lehajtotta a fejét.
- Tudod, hogy nem történt semmi.-suttogtam, majd a bal kezem a vállára raktam, a jobbal pedig felemeltem a fejét, hogy a szemembe nézzen.- Ugye bízol bennem?-kérdeztem halkan.
-  Tudod, hogy igen.-mondta ő is suttogva, miközben hátra vezettem a tarkóján keresztül a kezem, majd a hajába túrva magamhoz húztam a fejét.
- Szeretlek te buta!-leheltem a szájára, majd megcsókoltam.
Szenvedélyesen dúrt ő is a hajamba, majd a másik kezével a derekamnál fogva húzott közelebb. Durván de mégis szeretett teljesen csókolt.
- Én is szeretlek. Sajnálom, hogy kiabáltam veled. De többé, ne tégy velem ilyet.-mondta megbánóan.
- Tudod, hogy nem tudnálak bántani.-mondtam neki, miközben az arcát simogattam.
- Tudom.-majd ismét egy forró csókot kaptam.

*

Tudtam, hogy mire megy ki a játék, de nem akartam elrontani a kedvét, ezért hagytam, hogy tele engedje a kádat vízzel. Holnap ismét iskola, de minket ez nem zavart. Otthon tudták, hogy Harrynél alszom heti egyszer kétszer.
- Gyere! Kész a víz!-szólt ki a fürdőből.
- Rohanok!-mondtam, majd gyorsan ledobtam magamról mindent és már mentem is. Ő már bent ült a habok között.
- Hmm!-hümmögtem, amikor én is beültem a forró vízben, majd elkapta a derekam és magához húzott. Ráfeküdtem a mellkasára, így a mellemig ért a víz.- Olyan jó így!-mondtam, majd megéreztem, hogy a hajamba puszil.
Percek teltek el csöndben, amikor az egyik kezét a combomra vezette, míg a másik a hasamon pihent. Nem is sejtettem, mit tervez mind addig, amíg a nyakamat el nem kezdte csókokkal beinteni. Keze egyre beljebb csúszott. Lenéztem a mellkasomra és láttam, hogy egyre gyorsabban veszem a levegőt. A hab eltakarta a kezét, de jól éreztem, amint eléri az örömforrásom. Lassan körözni kezdett két ujjával rajta, hátra hajtottam a fejem a vállára, majd ránéztem. Nem mondott semmit, hanem vággyal fűtve megcsókolt. Egyre melegebb lett a fürdőben. A tükör is már tiszta párás volt. Kezemmel, hol a combjába, hol a kád szélébe kapaszkodtam. Egy kisebb sikítás hagyta el a számat, amikor két ujja eltűnt bennem. Kívülről a hüvelykujjával, belülről a mutató és a középső ujjával izgatott. Egyre közelebb és közelebb éreztem magam az orgazmushoz, ezt Harry is tudta, ezért a másik kezével a mellemet kezdte el masszírozni. Egyre keményebben munkálkodott minkét kezével, így perceken belül felrepített a csúcsra.
Nem volt időm pihenni, mert felültetett, hogy hozzá férjen saját magához. Lassan de biztos kézzel rámarkolt magára, és a szemembe nézve mozgatni kezdte a kezét. Zavarba jöttem, de tudtam, hogy mit szeretne, és hát én is kiszerettem volna elégíteni. Lábaimmal mellé helyezkedtem, majd lovagló ülésben térdeltem fölötte. Kezemmel az arcát közre fogtam, majd egy mély csók közepette finoman ráereszkedtem. Egy sóhaj hagyta el mindkettőnk száját, ahogy teljesen belém nyomult. Pár centire hátrébb húzódtam az arcommal, de csak annyira, hogy a szemébe tudjak nézni. Finoman mozogni kezdtem. Az első pár lökés után lehunyta a szemét, és hátra hajtotta a fejét a kád szélére. Én az alkalmat megragadva előre hajoltam, és a nyakát vettem célba. Először lassan mozogtam, és apró csókokat hagytam végig a torkán. Majd amikor gyorsabb tempóra váltottam, a nyakán egy érzékeny pontot szívni kezdtem. Na ez már meghozta a kívánt hatást, hangos nyögések között megszorította a csípőm, hogy az ideális tempót diktálni tudja.
- Gyerünk kicsim!-biztatott még az utolsó pillanatokig.
Még egy két gyors mozdulat és elveszett alattam. Próbáltam minél tovább megnyújtani az orgazmusát, ezért még mozogtam egy kicsit. Amikor a szeme elől elúszott az a bizonyos köd, lemásztam róla, majd a kád másik végébe feküdtem.
- Ne helyezd magad kényelembe!-mondta mély, erotikus hangon.- Bent folytatjuk.-kacsintott, majd felállt és kiszállt a kádból. Derekára csavart egy törölközőt majd bement a szobába. Én ezt mind mosolyogva konstatáltam. Azt hiszem nekem is ideje lenne kiszállni, és utána menni..."