2015. november 22., vasárnap

II. évad - Tizenkettedik rész: Ezt megszívtuk!


◢◤ https://www.youtube.com/watch?v=ilw-qmqZ5zY ◢◤

Sziasztok! Összedobtam egy hosszabb részt, remélem tetszeni fog és kapok néhány kommentet is. Valamint köszönöm a több mint 200ezer megtekintést!
Jó olvasást! x


Harry:

" Úgy tűnik, a verekedés beláttatta velem, hogy mit meg nem tennék azért, hogy Em megbocsásson nekem. Szerintem ez rá is ennyire kihatott, ugyanis egész este szó nélkül csak egymást ölelgettük, és tudtam, hogy minden rendben van most már köztünk. Nem tudom, mi ütött belém, amikor verekedni kezdtem, de úgy éreztem, hogy csak így tudom, felszínen tartani az igazságot. Egyszerűen a szavak már nem voltak elegek...

* Őszi szünet *

Egyik este Matt váratlanul rám írt azzal az ötlettel, hogy kellene egy partit szervezni a szünetre. Természetesen díjaztam az ötletet, sőt felajánlottam, hogy lehetünk nálunk. Először csak úgy volt, hogy a régi banda jön, de később rájöttünk, hogy ha minél többen vagyunk annál jobb, ezért meghívtam pár embert a suliból. Úgy tűnik, hogy a verekedés miatt még népszerűbb lettem, ugyanis mikor kitudott, hogy partit rendezek, olyanok is oda jöttek meghívóért, akiket nem is ismerek. Egy két jó arcnak tűnő srácot persze azért meghívtam, de nem gondoltam volna, hogy ennyien el fognak jönni.
Péntek este 11 óra körül már be sem lehetett férni a házba, annyian voltunk a házban. Örülten folyt a bulizás, de én úgy gondoltam, hogy feldobom egy kicsit a hangulatot. Ezért oda mentem az egyik spanomhoz, aki hogy is mondjam ... cuccokat árul.

Emily:

Zoeval együtt kezdtünk készülődni estére, úgy döntöttünk, hogy nálunk fogunk aludni mindketten. Így legalább együtt jöhetünk majd haza, mert semmi kedvem nem lett volna ott aludni Harryéknél egy átbulizott éjszaka után, ugyanis sejtem, hogy ott reggelig nem lesz alvás. Így legalább ha már fáradtak vagyunk haza tudunk jönni.
- Ezt húzod?-kérdeztem Zoetól, mikor egy csini ruhában kijött a fürdőből.
- Aha, jó lesz?
- Naná! Én erre gondoltam.-toltam elé a fogason lógó piros ruhát.
- Cicanacival?
- Persze.-válaszoltam, majd azonnal felvettem, és egymás haját kezdtük el megcsinálni.
Utána laza sminket tettem fel magamra, hiszen szerintem úgy se leszünk sokan, nem akartam nagyon kiöltözni. A nagy készülődés közben észre sem vettem, hogy Zoe a táskájából előhalászott egy üveg bort.
- Mit csinálsz?-szóltam rá nevetve.
- Gondoltam alapozhatnánk addig itt is?!
- Oké!-rántottam meg a vállam, majd miután kiszedte a dugót, felváltva ittunk belőle.
Lassan 9 óra és mi már kicsikét be voltunk csiccsentve, amikor Zoe megitta az utolsó kortyot indulni kezdtünk.
- Shhh!!-tettem az ujjam a számra.- Anyáék már lefeküdtek!-nevettem halkan.
- Okéééés!-lábujjhegyen végig mentünk a lakáson, majd magamra kaptam a fekete kis táskám és már indultunk is.

- Itt meg mi történik?-kiáltottam fel, miután megérkeztünk Harryék háza elé.
- Buli van!-kiáltott ki az udvarról Aron.
- Sziaaa!-futott elé Zoe.
- Sziasztok!- ölelt meg minket egyszerre.- Látom már ti is alapoztatok!
- Hahaaa, egy icipicikét!-mutattam az ujjammal pár centit.
- Nagyon sokan vannak!-jegyeztem meg hirtelen.
- Az biztos! Csomóan eljöttek a suliból is.-mondta Aron.
- Harryék?-kérdeztem.
- Asszem bent vannak! Gyertek!-belénk karolva kísért minket.
Beléptünk a folyosóra és egyből megcsapott a tömény pia és cigi szag. Nem sokat foglalkoztam vele, ugyanis egyből kiszúrtam Harryt, mert egy szék tetején állt. Elindultam felé, közbe ő is észrevett és mosolyra húzta a száját.
- Szia bébi!-kiáltott nekem.
Integettem felé, amikor a tömeg szét nyílt előttem, és oda engedtek Harry elé, miközben ő biccentett valakinek.
- Tessék!-bökött meg valaki oldalról. Oda fordulva Niall tartott felém egy piros poharat.
- Mi van benne?-kérdeztem.
- Vodkanarancs! Idd meg!-mondta rendesen.
- Oké! Köszi.-nevettem fel, majd egyből lehúztam.
- Gyere!-nyújtotta felém Harry a kezét.
- Dehogy! Nem férünk el!-szóltam hangosan a zene miatt.
- Dehogy nem! Ne félj!-mondta majd felrántott. A poharat még gyorsan vissza adtam Niallnek, majd Harry derekába kapaszkodva álltam meg.
Közbe a tömeg felkiáltott, majd mindenki felénk fordulva várt..
- Szeretnék tósztot mondani...-kezdte Harry, de közbe elnevette magát. Oké ő is ivott már.
- Halljuk!-kiáltott Zayn, majd a tömeg is elkezdett zúgolódni.
- Oké, oké...-egyezett bele Harry.- Annyit szeretnék csak mondani, hogy kösz mindenkinek, aki eljött és remélem jól fogjátok érezni magatokat! Ilyen az amikor Harry kibaszott Styles bulit csinál!
Egoista!-gondoltam, miközben megforgattam a szemem. Mintha megérezte volna, hogy rágondolok, ugyanis rám nézett, majd perverz mosolyt villantott. Ójaj!
- Valamint, köszönöm neked édesem..-adott az arcomra egy cuppanós puszit- köszönöm, hogy velem vagy jóban rosszban, egészségben betegségben...-most komolyan a házassági szövegből idéz?! Felnevettem erre a gondolatra.- Szeretném ha tudnád, hogy nagyon szeretlek!-mondta hangosan, részegen a széken állva egy csomó idegen ember előtt. Elöntötték a szememet a könnyek, annak ellenére, hogy abszurd a helyzet, nagyon édes volt tőle ez a szerelmi vallomás.
-Csókot!-kiáltott Louis hirtelen.
Harrynek nem is kellett több, elkapta a nyakam, a szék megbillent, de nem érdekelt minket, mert szenvedélyesen lesmárolt. Mindenki nevetésbe és tapsolásba tört ki, majd végül Harry még annyit mondott, hogy kezdődjön a buli!
Végül leszálltunk, majd kicsit dülöngélve megöleltük egymást.
- Ez kurva aranyos volt!-mondtam, majd adtam neki egy szájra puszit.
- Te vagy kurva aranyos!-poénkodott, majd kézen fogva bevitt a konyhába, hogy töltsön valami piát.

Este 11 fele a háza már tömve volt, szinte alig tudtunk mozogni a nappaliban. Épp egy jó zene hangzott fel, amikor elkezdtem keresni Zoet vagy Aront. De alig láttam keresztül a tömegen, ezért az emeletre mentem. Korlátnak támaszkodva néztem körül, de nem igazán ismertem fel bárkit is. Éppen amikor indultam volna lefele, valaki a nevemet kiáltotta.
- Em! Emily?!
Hátra fordulva észrevettem, hogy Louis vág keresztül a tömegen.
- Igen?-sétáltam elé.
- Gyere! Harry vár!-fogta meg az alkarom, majd magával húzott.
Ha jól láttam, a vendégszoba felé mentünk.
- Louis? Hova megyünk?
- Mindjárt meglátod!-mondta százas mosollyal, majd benyitott az ajtón.
Először a füsttől nem is láttam semmit, majd lassan tisztulni kezdett a kép.
Aron, Harry, Zoe, Niall, Liam, és Zayn ült a földön és cigiztek.
- Mi történik?-nevettem fel, hiszen nem igazán értem, miért nem lent buliznak.
- Gyere!-mutatott Harry az ölébe. Odamásztam hozzá, közben Louis is leült és rágyújtott egy újabb cigire. Várjunk csak .. ez nem is cigi .. ez spangli!
- Ti füves cigit szívtok?-kérdeztem rá hirtelen, mikor leesett.
Mindenki nevetésbe tört ki, majd Aron szólalt meg először:
- Ne nézz úgy ránk, mintha drogoznánk! Ez tök más, és tök jó!-nyújtotta felém a cigijét.
-Nem, köszi!-mondtam, majd fel akartam állni Harry öléből, ugyanis már a füsttől is belehetett állni.
- Naa máár, Em!-mondta Zoe, majd azonnal röhögni kezdett.
- Mi van veletek?-néztem körbe, mert nem értettem, hogy ez most honnan jött. Eddig senki nem csinálta ezt, ha jól tudom.
- Egyik srác, aki eljött .. szóval vettem tőle párat.-mondta Harry a tarkómba.
- Ez komoly?-fordultam felé mérgesen.
- Nyugi már Em! Addig ne fikázd, amíg ki sem próbáltad! Nézz körbe, mindenkinek csak jobb kedve lett tőle. Bár te kezded ezt elcseszni!-mondta bunkón Liam.
- Liam!-szólt rá Zoe.
- Igazad van! Nem akarok akkor zavarni!-mondtam sértődötten, mire páran nevetni kezdtek, de Harry ismét a fülemhez hajolt:
- Csak egy slukkot! Ha nem jó, elmegyünk innen! Ígérem! Csak egy kicsit, próbáld ki!
Körbe néztem a társaságon, és mosolygós emberek néztek vissza rám, akik jól érezték magukat. Talán tényleg nem lehet rossz! Na jó! Egyszer kipróbálhatom én is.
- Oké!-mondtam, majd Harry kezéből kivettem a cigit. Mindenki engem kezdett el bámulni!- Ne nézzetek!-nevettem el magam, szerencsére páran elkezdtek dumálni, de még így is zavart, hogy itt vannak. Ezért Harry ölében kicsit fészkelődni kezdtem... Szembe ültem vele és a háta mögött összekulcsoltam a lábam. Nagyon közel volt az arcunk, de úgy döntöttem, hogy inkább ő nézzen engem, mint a többiek. A szemébe nézve beleszívtam a cigibe. Ő beszívta az alsó ajkát, mint akit izgatna a látvány. Az egyik kezemmel az ő kezébe kapaszkodtam, a szemem lecsukódott és benn tartva a levegőt próbáltam letüdőzni. Mikor kifújtam a füstöt, kinyitottam a szemem, majd Harry vággyal telt szemeit láttam meg először.
- Na?-kérdezett rá izgatottan.
Megnyaltam a számat, mert úgy éreztem, mintha ki lenne száradva. Láttam, hogy Harry is rápillant, majd ismét a szemembe néz. Oldalról észrevettem, hogy a többiek is kíváncsiak a véleményemre, így hátra fordulva jeleztem, hogy nem is olyan rossz. Mindenki nevetni kezdett, majd mondták, hogy ők megmondták, aztán vissza tértek a saját cigijükhöz.
Harryhez fordulva az ő szájába helyeztem a spanglit és vártam, hogy szívjon. Azonban ő kiszedte és rákérdezett ismét:
- Szóval jó volt?-féloldalas mosoly megjelent az arcán, miközben bólogattam egy igent.
Szájához emelte a cigit, majd ismét beleszívott, viszont ahelyett, hogy sokáig tartotta volna lent, elkapta a nyakam, és megcsókolt. A füst csak úgy áramlott át a száján az én számba.
Először meglepődtem, majd reflexszerűen tüdőzni kezdtem. Annyira erotikus volt, hogy jobban hozzá kellett bújnom és az ujjaimat a hajába fúrtam. Mikor abba hagytuk, muszáj volt ismét szívnom egyet, mert annyi vágy keletkezett bennem, hogy csak a cigivel tudtam enyhíteni egy kicsit.
- Em?-szólt pár perc múlva Zoe, mire kiszálltam Harry öléből és leültem Zoe és ő közé.
- Hmm?-dőltem a vállára mosolyogva. Oké, azt hiszem már nálam is kezd hatni a cucc.
- Velem is megcsinálod?-kérdezte.
- Mit?-néztem rá furán.
- Hát a füst átfújósat..
- Jaaaaaa! Nem!-nevettem fel.- Csináld meg Niallel!-mondtam a combjára csapva.- Niaaaaall!-elkezdtem kiabálni.- Zoe, akarja hogy átfújd neki a füstöt!
- Neeeem is!-mondta Zoe kicsit elpirulva.
- Dee dee! Gyerünk!-biztattam őket, és lám Niall ide jött és megcsinálta.
Baszki, ez ám kívülről is elég erotikus tud lenni. Úgy tűnik Niall és Zoe is annyira élvezte, mint én Harryvel. Zoe kicsit arrébb ülve Niallhez bújt, de szerintem rajtam kívül nem sokan vették még észre. Én pedig figyelek a barátnőmre .. remélem össze jön neki!
Nem akartam zavarni, ezért vissza ültem Harry ölébe, majd a felém nyújtott cigit elvettem és beleszívtam.
- Nem fura nektek valami?-szólalt meg Aron.
- Hmm?-fordultam felé, de közben agyban másra gondoltam.
- A zene .. halkabb!-mondta Liam.
Mindenki fülelni kezdett, majd néha erős férfi hangot hallottunk, mintha kiabálna.
- Mi a fasz?-állt fel Louis, majd az ajtóhoz ment, azonban mielőtt kinyithatta volna, egy rendőr csapta ki azt.
- Rendőrség!-kiáltotta, majd a levegőbe szagolt.- Hoppá! Hoppá! Bill, gyere ide! Azt hiszem találtam valamit!-kiabált a társának.
- Jó estét!- szólt a másik ,mikor oda ért hozzánk.- Önök között van a tulajdonos, Harry Styles?-nézett fel a jegyzet füzetéből.
- Igen, én vagyok!-állt fel Harry, majd eléjük lépett.
- Uram! A szomszédok bejelentették magát csend háborításért valamint, hogy egy rakás ember az utcában zajong.
- Mr. Styles...-kezdte a másik rendőr.- ha most nem így találtuk volna magukat, akkor csak leállítottuk volna a bulit és megkértünk volna mindenkit hogy távozzanak szép csendben. De az amit itt bent csináltak, már következményeket fog vonni maga után. Bill, szólj mindenkinek, hogy a bulinak vége!-mondta a jegyzetfüzetes rendőrnek, aki azonnal kifelé terelt mindenkit.
Majd ránk nézve folytatta:
- Önök pedig kérem fáradjanak be velem az őrsre! 24 óráig bent kell magukat tartanom füves cigi birtoklásáért és használatáért.-mondta határozottan, majd kifele kezdett el terelgetni minket.
Úristen!!! Most komolyan börtönbe fogunk kerülni? De hát én...?! Zavarodottan álltam fel, majd amikor Zoe belém karolt, lépkedni kezdtem lefele a lépcsőn. Addig nem tudtam feldolgozni a dolgokat, amíg be nem ültettek minket a rendőrautóba. Lassan elindultunk az őrs felé, és akkor jöttem rá igazából, hogy letartóztattak minket vagyis egy cellában fogok éjszakázni!!! Otthon tuti ki fognak nyírni ezért!!!

2015. október 1., csütörtök

II. évad - Tizenegyedik rész: Hallgatás


◢◤ https://www.youtube.com/watch?v=xo1VInw-SKc ◢◤

Sziasztok! Meghoztam az új rész. Remélem ehhez a részhez kettőnél majd több kommentet fogok kapni. Jó olvasást! x

Harry:

" Száguldoztam az utcákon, hogy minél előbb oda érjek Emilyékhez. Tudtam, hogy mit jelent az, hogy nem jött el az edzésre. Ráadásul az is megkönnyítette a dolgom, hogy az egyik focis társam, azért pacsizott le velem, mert megdugtam az igazgató lányát.  Ami ugye nem igaz. Csak gondolom hozzá most jutott el ez a pletyka. De egyáltalán miért pletykálnak?
Sejtettem, hogy Em is meghallhatta, ugyanis mikor másodjára csörgettem, már ki volt kapcsolva a telója. Fasza lesz, gondoltam. Most magyarázkodhatod majd.
- Emily!-kiáltottam a harmadik csöngetés után.
Tudtam, hogy otthon van. Azt is tudtam, hogy amint kinyitja az ajtót kiabálni fog velem. Legalább is azt érdemelném.De hisz ez csak egy buta pletyka...
Végre kinyitotta, azonban tévedtem. Szótlanul, szomorúan tárta ki az ajtót, hogy beljebb lépjek. Még egy sziát sem mondott, hanem szó nélkül felment a szobájába. Követtem.
- Figyelj...-kezdtem, miután becsuktam az ajtaját, ő pedig leült az ágyra.- őszintén mondom, hogy ez egy teljes félre értés. Bármit is hallottál, hazugság. Nem feküdtem le Cassivel. Még csak egy szobában sem aludtunk. Louiséknél aludtam, mert kicsit többet ittunk a kelleténél és ők vittek oda.-magyarázásom közben Emily még mindig hallgatott.- Majd amikor átmentem reggel a szobámba Cassie az ágyamon ült, és tényleg az ingemben, de azt mondta, hogy azért húzta fel, mert ezt találta elől. Ennyi történt! Nem velem feküdt le, hanem Liammel. Kérdezd meg őket, ha nem hiszel nekem! Louist, Niallt, Liamet, akárkit! Kérlek!-térdeltem le elé és a kezembe fogtam a kezét. Kezdett bosszantani ez a hallgatás.- Mondj valamit!-szóltam hozzá ismét.
- Harry!-mondta ki a nevemet gyöngéden, miközben kezével arcomon végig simított.- Kérlek hagyj magamra!
Na erre nem számítottam! Egyből tiltakozni kezdtem:
- Em, ne csináld! Beszéljük meg! Miért nem beszélsz? Vagy kiabálsz? Ennél még az is jobb...-tettem a végét halkan hozzá.
- Szeretnék gondolkodni. Kérlek, menj el!-mondta ismét, majd elengedte a kezem és felkelt az ágyról.
Egyszerűen le voltam taglózva ezen a viselkedésén. Sosem szokta kikerülni a vitatkozásokat, de most valami megváltozott. Már nem tudtam mit mondjak. Elmondtam, amiért jöttem. Tisztázni próbáltam a nevem, később kiderül, hogy sikerült-e.
- Majd beszélünk!-mondtam, és a homlokára adtam egy puszit, majd haza indultam.

Emily:

Nem tudtam mit gondoljak! Josh természetesen arról számolt be, hogy ő úgy tudja, hogy lefeküdtek. De persze semmi konkrét bizonyítéka nem volt rá. Harry ellenben őszintének tűnt, sőt tanúi is voltak rá. Viszont ők a legjobb barátai, akik még hazudnának is érte...
De nekem nem így tűnt, tényleg őszintének hangzott. Csak hát a szégyen...
Szégyenkeztem amiatt, hogy elhittem a pletykát,
szégyenkeztem amiatt, hogy nem Harryhez fordultam először,
amiatt, hogy bevalljam, hogy tévedtem.
Úgy döntöttem, kiszellőztetem a fejem. Felkaptam egy pulcsit és a fülhallgatómmal együtt elindultam a dombra.
Kicsit lihegve, de végre felértem a tetejére. Pont éppen akkor bújt el a nap és lassan a csillagok is kezdtek megjelenni. Amint végeztem a tájkép bámulásával és elindultam a padra, ahova szoktunk ülni, észre vettem egy alakot fekete mellényben. Közelebb érve ráismertem Mattre.
- Ezt nem hiszem el!-kiáltottam fel a kelleténél kicsit hangosabban, mert leugrott a padról és ijedten nézett rám.
- Emily!! Megijesztettél!-mondta mosolyogva.
- Bocsika! Csak meglepődtem, hogy látlak!
- Rég találkoztunk!-mondta miközben átöleltük egymást.
- Az biztos. Milyen a suli?-kérdeztem.
- Szokásos unalom.-rántotta meg a vállát, majd engem kezdett el tanulmányozni.
- Veled miújság? Mi ez a nyúzott kép?
- Aaahj ne is mond...-próbáltam oldalra nézni, de folytatta:
- Baj van?
- Miből gondolod?-kérdeztem meglepetten, hogy ilyen hamar átlátott rajtam.
- Először is mert itt vagy...-úgy értette, hogy a dombhoz csak akkor jövünk ha gondolkozni akarunk vagy ilyesmi.- másrészt pedig Harry nélkül vagy itt. Nagyot tévedek ha azt hiszem, hogy vele van egy kis gubanc?
- Nem is tévedsz akkorát.-mondtam megütve a vállát, mert közben önelégülten mosolygott azért, mert kitalálta mi bajom.- Na de akkor te hogy hogy itt vagy?-céloztam arra, hogy ezek szerint neki is valami baja van.
- Őszintén?! Hiányzik a nyár! Hiányoznak a bulik és persze a barátaim.-mondta rám mosolyogva.
- Látod, milyen jó, hogy jöttem.-poénkodtam.
- Így van! De ha már itt vagy szervezhetnénk valamit összeröffenést az őszi szünetben, nem gondolod?
- Dehogy nem! A régi banda, egy kis alkohol és már is el vagyunk.-lelkesedtem az ötletre.
- Na majd ha haza megyek, ráírok mindenkire, hogy a szünet egyik napjára ne tervezzenek semmit, mert a banda ismét össze ül!
- De jó lesz!-örömködtem egy kicsit, majd pár perc csönd után ismét komor lett a kedvem, mert eszembe jutott Harry.
- Na mesélj, kicsilány! Mi a nagy helyzet?-lökött meg a vállával, hogy térjek magamhoz a bambulásból.
-  Jaaahj elég hosszú!-próbáltam kikerülni a témát, de Matt nem hagyta.- Oké! A lényeg, hogy terjeng egy pletyka, hogy Harry megcsalt. Vannak olyanok akik, ezt mondják és vannak akik az ellenkezőjét. Mind a két tábornak jók az indokai, tudod?!
- Drágám,-tette a kezét a combomra vigasztalásképp.- Harry mit mond?
- Ő persze, azt mondja, hogy nem történt semmi.
- Őszintén mondta? Mit gondolsz?
- Nem tudom .. talán?!-húztam el a szám.
- Akkor másképp kérdezem, mit gondol a szíved?
- Ó! Hát...-becsuktam a szemem, és magamban is feltettem ezt a kérdést.- szerintem hisz Harrynek.-mondtam félszeg mosoly kíséretében.
- Ugye? Nem hiába van az a mondás, hogy "hallgass a szívedre".
- Jaaj, de okos lettél hirtelen!-mondtam nevetve.- Úgy hiányoztál!-öleltem át hirtelen, mert eszembe jutott, hogy nyáron is mindig ő adott tanácsot Harryvel kapcsolatban.
- Te is!-mondta kedvesen, majd felállt.- Lassan mennem kell. Viszont akkor a buliról még értekezünk.
- Igen, mindenképp. Alig várom! Jó lesz egy kicsit a régi társasággal lenni.
- Ugye? Végre nem kell a hülye sulis ügyekre gondolni.-kacsintott rám.
- Az biztos!
- Na vigyázz magadra hazáig. Szia.-intett, majd lassan elindult.
- Matt!-szóltam utána, majd megvártam míg hátra fordult.- Köszönöm!-mondtam a tanácsra értve és, hogy meghallgatott.
- Bármikor!
- Te is!-kiáltottam még utána, hogy ő is számíthat rám.
Örültem neki nagyon, hogy találkoztunk, és annak még jobban, hogy a kapcsolatunk nem romlott, sőt... Rendes volt tőle, hogy fiú létére meghallgatta a lányos nyavalygásom. Ráadásul még helyes tanáccsal is el tudott látni, aminek hatására fura izgalommal töltöttem fel. Úgy gondoltam, hogy még nincs ideje haza menni. Ezért a kis erdőn keresztül Harry házához indultam. Most már ideje vele beszélnem.
Mire oda értem már rendesen besötétedett és az idő is eléggé lehűlt, így kicsit vacogva csöngettem be.
- Louis?-kérdeztem meglepetten, miután ő nyitott ajtót.
- Emily! Hála az égnek!- mondta kicsit idegesen, majd azonnal betessékelt.
- Harry?-kérdeztem furán, ugyanis a légkörből már lehetett érezni, hogy valami nem stimmel.
- Lent verekszik.-mondta ezeket az egyszerű szavakat Louis, de én még sem értettem meg őket.
- Hogy mondod?
- Áthívott néhány focis társunkat, majd lent az alagsorban bunyózni kezdtek.
- De hát miért?
- Először viccből hívogatták ki egymást, gondoltam én. De mostanra már véres harc lett belőle. És ha jól tudom te vagy az oka.
- Én?-álltam meg egy pillanatra.
- Hát azokkal bunyózik Harry, akik a pletykát terjesztik róla.
- Uram atyám!-mondtam, majd azonnal megkértem Louist, hogy vigyen le hozzájuk.
Már a lépcső tetejéről lehetett hallani a küzdelem hangjait. Voltak akik azt kiabálták, hogy: üss, erősebben. Voltak, akik ellenkezőleg: hagyjátok abba, elég lesz, már vérzik.
Lépcső legaljára érve sem láttam sokkal többet, ugyanis vagy 20 srác kört alkotva állt és eltakarták a körben lévőket. Louis ment előttem, így ő tudott utat törni nekünk. Előre érve a földön pillantottam meg Harryt és Josht. Már mindketten jócskán véreztek valamint tele voltak ütés nyomokkal. Josh a földön feküdt háttal, Harry pedig a csípője mellett térdelt és az arcát püfölte. Louis próbált Harrynek kiabálni, hogy hagyja abba, és hogy én is itt vagyok, de mint, aki süket, úgy verték egymást tovább. Egy reccsenő ütés következtében reflexből egy jó hangosat sikítottam. Erre szerencsére Harry azonnal felkapta a fejét, majd lesokkolva engem nézett. Azt hittem mond is valamit, ahelyett csak lenézett a véres kezére, majd Joshra. Nem tudtam mi tévő legyek... nem mertem közelebb menni, kitudja, hogy akarnak-e még ütni. De Harry meghozta helyettem a döntést, felugrott, majd a tömegen átvágva felrohant az emeletre. Louisra néztem, aki csak megrántotta a vállát, majd azonnal Josh-hoz sietett.
Azt hiszem a legjobb lesz, ha nem maradok itt lent 20 ingerült fiú között, valamint megkeresem Harryt. Felrohantam az emeletre és véletlenszerűen benyitottam a szobákba, de sehol nem találtam. Utolsó ötletként a fürdőbe mentem. Pillanatra megsemmisülve álltam az ajtóban, miután kinyitva megpillantottam Harryt a mosdó fölé görnyedve. Véres kezét a mosdóba lógatta, haja az arcába hullott, így nem láttam a szemeit. De tudtam, hogy észre vette, hogy bejöttem. Halkan becsuktam az ajtót, majd mellé lépve rátettem a kezem a hátára.
- Menj el!-morgott.- Nem akarom, hogy így láss!-mondta szomorúan(?).
- Harry...-csuklott el a hangom.- Nézz rám!-fogtam meg a vállánál fogva, majd magam felé fordítottam. Mindenhova nézett csak a szemembe nem.
Szája sarkából még szivárgott a vér. Szemöldöke környéke is csúnyán meg volt repedve, valamint a szeme alatt kékes foltok voltak. Esküszöm egy pillanatra, amikor rám nézett, azt hittem el sírja magát, azonban hátra hajtotta a fejét, majd ismét így szólt:
- Jobb ha elmész!
- Nem, Harry! Maradok!-mondtam, majd azonnal levettem egy törölközőt a polcról és bevizeztem.- Maradni szeretnék!-mondtam egy kicsit halkabban megerősítésképp.
Vállainál fogva leültettem a wc tetejére, majd elé térdeltem és a kezeit a vizes törölközővel tisztítani kezdtem. Meglepetten nézett le rám, majd lehunyta a szemét és mélyeket lélgezett. Egy idő után az összes vért sikerült eltávolítanom róla, majd elővettem az elsősegély dobozt, és beragtapaszoztam a sérüléseit.
Most rajta volt a sor, hogy hallgasson. Így is tett. Némán, szisszenés nélkül tűrte, hogy a szemei alatt a kék foltokat bekentem. Miután elpakoltam, sarkaimra ülve ismét előtte voltam és vártam, hogy rám nézzen. Kérlek, beszélj hozzám!-fohászkodtam magamban. Azonban beszéd helyett a kezét az arcomhoz emelte -úgy ahogy én neki, még a szobámban-, reflexből lehunytam a szemem, és hagytam, hogy az érdes tenyere megsimogassa az arcom. Miután ott tartva megállt, kinyitottam a szemem, és az ő sötét zöld szemébe néztem.
- Sajnálom!-ennyit mondott, ezt is suttogva.
Annyira megható és érzelmekkel teli pillanat volt ez, hogy akarva-akaratlanul de egy pár könnycsepp csordult ki a szememből. Hüvelykujjával letörölte azokat, majd szorosan magához ölelt. Tudtam, hogy sajnálja a pletykát, a verekedést, a fájdalmakat. Hiszen a szívemben éreztem mindent. Azt hiszem itt már nem kellenek szavak. A hallgatásból megértettük egymást."


2015. szeptember 6., vasárnap

II. évad - Tizedik rész: Kifogom deríteni...


◢◤ https://www.youtube.com/watch?v=DK_0jXPuIr0 ◢◤

Sok sikert a sulihoz! Jó olvasást! x

Emily:

" Vasárnap este fél nyolc van és a szobámba várom Harryt. Nem rég voltam fürdeni, majd felhúztam a megígért fehérneműt. Alig várom, hogy megérkezzen és meglásson benne. Lehet már el is felejtette, hogy megbeszéltük. De nem baj, akkor még nagyobb meglepetés lesz legalább. Perceken belül motor hangot hallottam. Egyből felugrottam, és az ablakhoz siettem, óvatosan kinéztem, ő nehogy meglásson. Láttam, hogy apa beengedi, majd azonnal vissza huppantam az ágyra. Nem rég kipróbált pózok közül választottam egyet. Pontosabban oldalra fordulva vártam őt. Hallottam, hogy jön fel a lépcsőn, szívem hangosabban kezdett el verni. Aztán az ajtó kinyílott:
- Vááó!!-fagyott le rögtön az ajtóban Harry, majd amikor észhez tért, inkább becsukta azt.
- Meglepetés!-kuncogtam, miközben felém lépdelt.
- Meg is lepődtem!-mondta, majd megállt az ágy szélénél.
Feltérdeltem, és a hajába túrva megcsókoltam. Úgy hiányzott már ez. Csókunkat alig tudtuk abba hagyni. Kezemet végig vezettem a felsőtestén, majd a pólóját alul megfogva áthúztam a fején.
- Hmm!-próbálkozott a beszéddel, de én nem hagytam.
- Shhh!-mondtam, miközben alulról felfele csókoltam a hasát.
- Szia!-mondta, amikor felértem és a szemébe néztem.
- Hiányoztál!-mondtam rá válaszul, miközben kikapcsoltam az övét.
Gyorsan letolta a naciját, majd így szólt:
- Te is, édes!
Vállamnál fogva végig fektetett az ágyon. Kicsit feljebb csúsztam, miközben ő is fölém mászott. Keze simogatni kezdte az oldalamat, én addig újra nyaka köré fontam a kezem és puszilgatni kezdtem az arcát.
- Csodásan áll ez!-fogta meg a melltartóm pántját.- De mennie kell!-tette hozzá azonnal.
Készségesen hagytam, hogy levegyen rólam mindent, majd én is így tettem vele. Megszabadítottam az utolsó ruha darabjától, és hagytam, hogy testünk eggyé váljon. Éreztettük egymással, hogy rossz volt ez a pár nap egymástól távol, valamint hogy mennyire hiányzott a másik.

Harry:

Nem volt szívem felébreszteni Emilyt amikor reggel haza osontam, ezért hagytam had aludjon addig amíg csörög az órája. Írtam neki egy cetlit, hogy haza megyek átöltözni, és hogy a suliban találkozunk. Tegnap nagyon jól telt az este, és nem is kívánkozott ki belőlem a hülye pletyka. A buszon úgyis lerendeztem mindenkit, szóval reméljük nem fog kiderülni.
Suliba érve láttam Liameket az ajtóba bagózni. Oda mentem hozzájuk, majd vártam, hogy Emily megjelenjen. Volt egy olyan érzésem, hogy ma az utolsó percekben fog beesni, ugyanis tegnap este eléggé kifárasztottam. Vagyis kifárasztottuk egymást, mert mintha nekem is egy kis izomlázam lenne a combomban, de ezt nem kell tudnia senkinek sem.
Igazam is lett, pontban csöngetéskor lépett be a kapun. Elé sétáltam és derekánál fogva megöleltem.
- Jó reggelt szépségem!
- Szia!-csókolt szájon.- Épp időben, mi?
- Igen! Tán hosszú volt az este?-kérdeztem rá huncutul.
- Ne is mond. Jóóó hosszú!-poénkodott, majd összekulcsolta a kezeinket, és besiettünk a terembe.
Infó óránk volt az első, így Em mellé ültem a leghátsó gépeknél. Egy két feladatot oldottunk meg, majd szabad foglalkozás volt. Elkezdtem olvasni a sport híreket, amikor Emily megbökte az oldalam. Sarokban ült, én mellette, így eltakartam a többiektől. Ez jól jött, ugyanis, amikor oda fordultam, a bugyiját mutatta. Mármint a nadrágjából kicsit kihúzta az oldalát, majd így szólt:
- Ez is új ám!
- Ugye nem az a célod, hogy órán felizgass?-súgtam oda neki őszintén.
- Mi?-pirult el.- Dehogy! Csak gondoltam megmutatom, hogy mire számíts edzés után.
- Ja, hogy ne legyen olyan nagy meglepetés, mint tegnap, mi?! De azt hiszem, utána te lepődtél meg annál a résznél...-imitáltam azt, amikor hátulról csináltuk.
- Héé!-ütött a kezemre, hogy hagyjam abba a csípőmmel a döfködést.
- Jól van!-nevettem fel. Majd percek múlva, amikor mással kezdett el foglalkozni, közel hajoltam hozzá és megkérdeztem: - Ilyen a melltartója is?
Halkan felkacagott, majd csillogó szemekkel válaszolt:
- Igen drága, az is fekete selyemcsipkés.
- Hú bassza meg! Hogy fogom kibírni addig?!-próbáltam kétségbeesett arcot vágni közbe, mire csak elnevette magát, majd tovább netezett.

Emily:

Elég hamar eltelt a délelőtt, még egy órám van Harry nélkül, és utána a foci pályánál tali, mert edzése lesz. Zoeval megszoktuk nézni, majd vagy haza megyünk, vagy ha épp éhesek vagyunk, beülünk egyet pizzázni. De most még előbb túl kell élnem egy történelem órát. Gyorsan a szekrényemhez szaladtam, kivettem a könyvet, atlaszt ilyesmit. Majd mielőtt becsuktam az ajtót, két srác állt meg néhány szekrénnyel arrébb. Dzsekijükről ítélve focisták voltak. Ez még nem is volt furcsa, ami maradásra késztetett volna, hanem inkább, amikor meghallottam a nevemet.
- Hallod, nagyon durván nyomta Harry!-mondta az egyik, én pedig a szekrényem ajtaja mögé bújva hallgatózni kezdtem.
- Oké, hogy haza fele letagadta az egésze, de azért mi a saját szemünkkel láttuk az ágyában Cassiet.-mondta a másik.
Mi van?!! Szinte levegőt visszatartva füleltem.
- Ez az, basszus! Az ingét viselte! Innentől kezdve, nekem ne mondja senki, hogy nem történt köztük semmi!!!
- Na jah!-mondta a másik, majd egy nagy szekrény csapódás után eltűntek.
Mi a fasz???!! Harry ágyában látták Cassiet?! Harry ingében?!! Jól hallottam?! Körülbelül a fülemben dobogott a szívem, amikor a csöngőt észre vettem. Beviharoztam a teremben, majd a leghátsó padba ledobtam magam.
- Héé, itt én szoktam ülni!-jött oda egy srác.
- Leszarom!-szóltam rá ingerülten, mire feltartott kézzel elment.
- Baj van Em?-kérdezte Zoe, miután megtalált, és leült mellém.
- Hagyjuk!-mondtam, majd a könyveimet hangos csattanással arrébb raktam.
- Naa, nyugi!! Mi történt?-kérdezte a hátam simogatva.
- Harry...!-kezdtem volna bele, de a tanár bejött, és csendre intette az osztály. Így végig kellett szenvednem azt a 45 percet szótlanul. Zoe néha rám nézve jelezte, hogy mindjárt vége, és hogy bírjam ki addig.
Miután csöngettek, felugorva a székről a szekrényemhez siettem.
- Na, mond el!-mondta Zoe, amikor utolért.
- Két focista srác azt pletykálta ..
- Sziasztok! Jöttök edzésre?-zavart meg minket Aron.
- Neked nincs órád?-kérdezte tőle Zoe, miközben én pakoltam a táskámba.
- Ja, de lenne! Csak ma valamiért elmarad. Na megyünk?-nézett rám.
- Nem!!!-mondtam ingerülten, majd becsapva a szekrény ajtóm, elindultam kifele.
- Vááárj!!-kiáltott utánam Zoe.
- Aron?-kérdeztem, mikor mellém ért.
- Leráztam!
- Haza megyek!-jelentettem be váratlanul.
- Oké, oké. Elkísérlek, és akkor végre elmondhatod mi történt.
Így is lett, mindenről beszámoltam, amit hallottam a srácoktól. Eközben Harry csörgetett, de nem vettem fel. Sőt utána már ki is kapcsoltam a telefonom. Gondoltam, nem talált a lelátón, ahol őt szoktam nézni. Hát így járt!
- Most mi lesz?-kérdezte Zoe már a házunk előtt állva.
- Nem tudom.-rántottam meg a vállam.- Most valahogy nincs kedvem vele beszélni.-utaltam Harryre.
- Az is lehet, hogy félre értés az egész.-mondta Zoe megnyugtatóan.
- Lehet. Nem tudom.
- Esetleg kérdezz körbe! Hátha pár srác tudja mi történt valójában.
- Igen, az lesz! Gondoltam megkérdem Nialléket, de velük nagyon jóba van, tuti falaznának egymásnak. Így maradtak a többiek! Hogy is hívják azt a nagyon magas gyereket? Tudod, barna haj, szem?!
- Josh?
- Igen, asszem. Ő szokott még azokkal a srácokkal lógni, akiktől hallottam a pletykát.
- Na akkor írj rá fészen.
- Az lesz! Kifogom deríteni, így vagy úgy, hogy mi történt!-mondtam elszántan, majd felérve a szobámba, az volt az első dolgom, hogy ráírtam erre a Josh gyerekre."


A következő rész tartalmából: 
Harry edzés után Emilyhez siet, de a lány már beszélt Josh-sal, akitől megtudta az "igazságot". Vajon Josh melyik változatot tudja?!

Komikat várok a résszel kapcsolatban! Előre is köszi. Szép napot! x

2015. augusztus 25., kedd

II. évad - Kilencedik rész: Tévedés


◢◤ https://www.youtube.com/watch?v=Wp0hWIO8DiU ◢◤

Jó olvasást! Előre is köszönöm a kommenteket.
Ősszel találkozunk. x

Harry:

" Végre normális motelt kaptunk a csapattól. Ugyanis ilyenkor úgy szokás, hogy akikhez megyünk azok fizetnek a vendégeknek szállást. Ezért kaptunk már olyan szar szobákat is, hogy nem hogy aludni nem tudtunk benne, de még lenni sem. De most két ágyas, normális, tiszta szobáink vannak a 3. emeleti folyosón. Liam lett a szobatársam, majd az edző elmondta, hogy holnap 8-tól edzés, majd 1-kor meccs. Szóval ne legyünk másnaposok, meg ne késsünk .. szokásos szöveg. De azért egy-két sör lefog csúszni, én már most úgy érzem. Kipakoltunk, majd mindenki elment zuhanyozni, ugyanis valaki bejelentette, hogy meg van a kiszemelt kocsma, ami 10-kor nyit. Így mindenki elkezdett készülődni. Szerencsére jó helyet választottak, ami nem volt 15 percre se a szállástól. Elég sokan voltak már, de a zene nagyon tetszett, úgyhogy nem zavart minket a tömeg. Első körben csak sört rendeltek a srácok, majd egy másfél óra elteltével megérkeztek a lányok is. Pontosabban ők hárman. Akiket mi hoztunk. Nem ám valami jó csajok, hanem ők. Persze nekik nem volt jó a sör, így a fél banda neki állt velük felesezni. Én inkább maradtam Zaynnel a sör mellet, miközben nagyban dumáltunk a holnapi meccsről. Azonban egyszer abba maradt a zene, majd valaki beszélni kezdett:
- Üdvözlünk mindenkit nálunk!-szólalt meg egy férfi hang a mikrofonban.- Egy perccel múlt éjfél, ami azt jelenti, hogy a mi drága tulajunknak, Timnek, ma van a 40. születésnapja. Nagy tapsot neki!-mondta, majd mindenki elkezdett tapsolni.
- Köszönöm, köszönöm.-fogta meg a mikrofont Tim, majd mindenki örömére így szólt:- Innentől kezdve én állom a piákat!-erre hatalmas ujjongásba tört ki mindenki, még mi is Zaynnel. Tényleg jó kis helyet választottak. Ennek senki nem tudott ellenállni, hiába a holnapi meccs, az egész csapat elkezdett pálinkázni. Már jó néhányadik kör után járhattunk, ugyanis Liam az asztalon táncolt egy lánnyal, mi pedig páran körbe táncoltuk őket. Egyszer csak Liam mellől leszállt a csaj és helyette Niall mászott fel. Mindenki szakadt a röhögéstől, ugyanis ugyanúgy kezdtek el táncolni, mint előtte a csajjal. Egyre nagyobb tömeg gyűlt az asztal köré, én így egy picit hátrébb mentem, amikor valaki hátulról hozzám simult.
- Héé bébi!-súgta a fülembe egy női hang, majd a fenekembe markolt.
Amikor megfordultam a mosoly lehervadt az arcomról, ugyanis egy nagyon részeg Cassie mosolygott rám.
- Mi van?-kérdeztem tőle flegmán.
- Gyere! Táncolj velem!-szorosan elkapta a nyakamat, majd dörgölőzni kezdett a testével. Mondanom sem kell, hogy én ezt nagyon nem akartam, de egyrészt eléggé részegek voltunk, másrészt a testem önmagától reagált a női test érintkezésére. Oldalra fordítottam a fejem és behunytam a szemem. Próbáltam Emilyt oda képzelni a helyére, de ettől még jobban elment a kedvem, ezért a nyakamhoz nyúltam, hogy lefejtsem a kezét rólam, de ekkor megharapott.
- Áúú! Normális vagy?-kiáltottam, bár a zene elnyomta.
- Tudom, hogy szereted a vad lányokat.-mondta közel hajolva.
- Hagyjál .. békén!-szótagoltam a fülébe, hogy jól értse mit akarok.
- Soha!-mondta vissza szintén közel hajolva fülemhez, de persze közbe a teste folyamatosan dörgölőzött hozzá az enyémhez.
Nem tudtam mit tegyek, nem sok választásom volt már: egyszerűen a szavakra nem hallgatott, és levakarni sem tudtam magamról. Csípőjét megragadva fordítottam a testhelyzetünkön, így ő állt háttal a srácoknak. Hatalmas mosoly volt az arcán, mert azt hitte, hogy beadtam a derekam, de közben a kiutat kerestem. Egy pillanattal később, összetalálkozott a tekintetünk Liammel. Egy 'kérlek segíts-et' tátogtam neki, mire ő bólintott. Azonnal leugrott az asztalról és hozzánk sietett. Hátulról átkarolta Cassiet, majd valamit a fülébe súgott, amitől a csaj szemei perverzen csillogni kezdtek. Egy pillanattal később elengedte a nyakamat, majd Liam oldalába kezdett el csimpaszkodni. Nem tudom mi történt, de hálásan hátba veregettem Liamet, miközben ők mellettem elhaladva kivonultak a kocsmából.  Megkönnyebbülve a pulthoz mentem, és lehúztam egy újabb felest Louissal. Vagyis nem csak egyet, azt hiszem még egy párat, természetesen azzal a címszóval, hogy "igyál, mert ingyen van." Őszintén megmondva, már nem emlékszem arra, hogy kerültem, kerültünk vissza a motelba.

Másnap reggel:

Enyhe fejfájásra ébredtem a földön. Mit keresek én a földön?! Körbe néztem és láttam, hogy két oldalt ágy vesz körül. Az egyikről egy láb, a másikról egy kéz lóg le. Felültem, majd rájöttem, hogy Louisek szobájában vagyok. Erősen gondolkodni kezdtem, amikor beugrott, hogy Niall és Louis maradt velem a legtovább a kocsmában, majd együtt haza taxiztunk és az ő szobájukban aludtam el a földön. Nagy levegőt vettem és megnéztem mennyi az idő, még csak 7 óra volt, így szerencsére nem késtünk el. Óvatosan felálltam, majd hangosan elkiáltottam magam:
- ELKÉSTÜNK!!!!
Erre mindenki azonnal felugrott, sőt Niall akkorát, hogy leesett az ágyról. Szakadni kezdetem a nevetéstől, mire az álmos fejét vakarva rám nézett.
- Mi a franc van?-kérdezte.
- Semmi, 7 óra van, ideje felkelni.
- Te fasz!-dobott meg Louis egy párnával.- Nem is késtünk el!
- Tudom, de ha hagylak titeket aludni, akkor elfogunk, szóval irány a fürdő!-parancsoltam rájuk, majd én is így akartam tenni, csak hát előbb be kell ugornom a saját szobámba. Folyosón sétálva láttam, hogy Liam és a csapat fele már lent van a parkolóban, és bemelegít. Azonban még egy dolgot vettem észre: néhány ember összegyűlt a szobám ajtajában. Már ezt furcsálltam, ugyanis Liam nincs is bent. Oda érkezve a tömeg szétnyílott és én akkor láttam meg a bámulásuk okát. Cassie egy áttetsző fehér ingben - ami lehet, hogy az enyém?! - ül az ágyamon és sminkkel.
- Mit keresel itt?-kérdeztem rá azonnal.
- Itt aludtam.-válaszolt kacsintva, mire mindenki 'húú'-zni kezdett.
- Takarodjatok!-kiáltottam rájuk, majd becsaptam az ajtót.
- Mi a fasz?-kérdezte rá ismét egyre dühösebben.
- Jó volt az este, mi?-kérdésre kérdéssel terelte a szót.
- Ne tereld a szót! Mond el mit keresel az ágyamban? Ez az én ingem?-kérdeztem rá, mikor közelebb mentem hozzá.
- Igen! Ezt találtam reggel.-mondta, majd folytatta tovább a sminkelést.
- Elmagyaráznád mi a fene folyik itt???!
- Ahj! Ne dramatizáld túl! Liam felhozott, és öhm elszórakoztunk,-mondta miközbe elpirult.- majd mire felkeltem, már lelépett. Ennyi!
- De mi a faszért vagy az én ruhában, és az ágyamon?! Tudod miket gondolhatnak most a többiek?? Hogy én dugtalak meg!!!-kiáltottam rá, amikor összeállt minden.
- Hoppá! Véletlen volt!-rántotta meg a vállat egy kísérteties mosollyal az arcán, majd felkelt.- Ez már a te bajod!-mondta, majd egy intéssel kiviharzott a szobámból.
Ezt nem hiszem el! Beszélnem kell Liammal, mert mindenki azt fogja hinni, hogy én feküdtem le vele. Hiszen az én ágyamban volt reggel, az én ingemben! De hát én nem is ott aludtam. Ez egy hatalmas nagy tévedés!
Mire leértem már mindenki lent volt, és az edző bá' akkor parancsolt fel mindenkit a buszra. Utána megkaptuk az utasítást, hogy mit csinálunk ma az edzésen, majd lecseszett minket, mert tegnap későn értünk haza. Sajnos Liam messze ült, így el kellett halasztanom vele a beszélgetést. Meg amúgy senki nem hozta fel a témát, így reménykedtem benne, hogy már tisztázódott a helyzet.
Hamar eltelt a délelőtt és az edzés is, mindenki próbálta a legjobb formáját mutatni az edző előtt, de volt amikor már mindenkinek a töke tele volt a mai nappal. Elmentünk ebédelni, majd egy negyedóra pihi, és már az öltözőben várjuk a kezdő felállást.
A meccsen is próbáltunk mindig nyomást gyakorolni az ellenfélre, valamint megszerezni a labdát minél többször. Sajnos 0-0 lett az állás, de ez még mindig jobb mintha kikaptunk volna. Majd ha ők jönnek hozzánk, akkor hazai pályán úgy is nyerni fogunk.
Visszamentünk a motelbe összepakolni, majd mindjárt indultunk is haza. Az út csöndben telt, mindenki el volt foglalva valamivel. Egészen addig nem is gondolkodtam az egész Cassies ügyre, amíg valaki meg nem bökött hátulról.
- Hallod Hazz!-suttogta nekem Louis.- Miért terjeng az, hogy megdöntötted Casssiet?!
- Hogy mi a fasz?-fordultam hátra.
- Most mondta Niall, hogy hallotta a meccs után, hogy azt mondták a srácok.
- Sőt nem csak azt, hanem hogy este Liam, majd reggel te!-szólt közbe Niall is.
- Ki terjeszti ezt bazdmeg?-kérdeztem dühösen.
- Passz.-mondta Louis.
- Én úgy tudom, hogy Cassie mondta a srácoknak. Ugyanis még Liam is elhitte. De ugye nem? Ugye végig velünk aludtál?-kérdezte Niall a végén halkabban.
- Persze! Ez egy hatalmas nagy tévedés!-vágtam rá egyből, hiszen én nem emlékszel semmi féle szexre.
De várjunk csak?! Ezek szerint Cassie kavarja a szart - ismét. Engem szépen beetetett azzal, hogy Liammel volt és véletlenül volt az ágyamban. De közbe a srácoknak meg azt mondta, hogy én megdugtam őt reggel?! Bassza meg, bassza meg, bassz meg! Hogy fogom ezt kimagyarázni?! Még jó, hogy Louisék mellettem állnak és tudják az igazságot. Viszont mindenképp a buszon kell tartani ezt a pletykát, és minél hamarabb tisztázni magam, mielőtt még Emily fülébe jutna!"

2015. július 10., péntek

II. évad - Nyolcadik rész: Édes a búcsú (+16)


Emily:

" Az ágyamon fekve vártam, hogy Harry megérkezzen. Amint hallottam, hogy bezárta a kocsiját, már ugrottam is fel és az ajtóban vártam.
- Szia.-csókolt szájon, majd bejött, és leültünk az ágyra.
- Na mi volt?-másztam mellé, majd hozzábújtam. Egyszerűen csak hiányzott.
Visszaölelt, azonban utána elhúzódott. Már ekkor hangosabban kezdett el dobgni a szívem. Viszont amikor megláttam a kétségbe esett arckifejezését tudtam, hogy valami nem stimmel.
- Harry! Ki vele!-mondtam kicsit hangosabban, mert megrázta a fejét és beletúrt a hajába.
- Szóval..-kezdett bele.- Beszéltem vele. Leáll a flörtöléssel.
Huuuh, fújtam ki a levegőt, és vissza akartam bújni a karjai közé, azonban ő kimondta a lehető legrosszabb szót:
- De...
- De mi?-kérdeztem rá azonnal.
- De beleegyeztem, hogy edzem párszor.
- Mit csinálsz?-kérdeztem rá értetlenül. Pedig értettem, csak felfogni nem tudtam.
- Valahogy rávett, és igent mondtam. Sajnálom!! Tudom, hogy nem ezt akartuk. De csak focizni fogunk. És megígérte, hogy nincs több flört, meg semmi.
- Ez csodálatos!-mondtam feldúltan, majd felugrottam az ágyról.
- Megmondtam neki, hogy van barátnőm.
- És? Azt hiszed, hogy ez érdekli őt?-kezdtem felemelni a hangom.
-Hééj, hééj! Nyugi!-állt fel, majd elém sétált.- Nem fog történni semmi. Akár ott is lehetsz az edzéseken. Kérlek ne haragudj rám, nem tudom már megváltoztatni, ami történt.
- Még szép, hogy ott leszek.-mondtam, majd csak néztünk egymásra.
Talán egy perc se telt el, amikor kinyújtotta felém a karját. Hezitálás nélkül megfogtam, mire magához húzott és megcsókolt. Már nem haragudtam rá. Hisz szeretem őt. Inkább a csajra. De arra nagyon. Nem érdekel, hogy csak focizni fognak. Nem bízok benne. Tudom, hogy kifogja használni a helyzetet, ezért én mindig ott leszek. Figyelni fogom!

Harry:

Szombat reggel hatkor már a pályán futottuk a köröket. Ugyanis a vasárnapi meccsünkön mi leszünk a vendégek. Azaz utazunk. Sajnos nem a közelben található ez a város. Szóval már ma el kell indulni, hogy holnap reggelre frissen és pihenten odaérjünk a meccsre. Na nem utazunk ennyit, hanem kb. 3 órát, majd ott töltjük az éjszakát, hogy reggel kialudva tudjunk játszani. Így szombat délelőttöt még egy utolsó csapatedzéssel töltöttük.
Aztán gyorsan hasa siettem, megebédeltem és bepakoltam. Em átjött háromra, hogy majd kikísérjen a buszhoz.
- Minden bent van?-kérdezte, amikor az utolsó pár zoknimat raktam be.
- Igen. Most már tuti.-mondtam nevetve, ugyanis úgy aggodalmaskodik, mintha az anyám lenne.- Gyere ide!-húztam magamhoz, majd beültettem az ölembe.
- Hiányozni fogsz!-mondta édesen, majd adott egy puszit az orromra.
- Te is nekem drága! Vasárnap délután már itthon leszek.
- Okés.-mondta csámpa szájjal.
- Készülj valami meglepetéssel.-kacsintottam rá, majd belemarkolta a popsijába.
- Hmmm, tetszik az ötlet.-mondta nevetve, majd a fülemhez hajolt.- Talán felhúzom azt az új fehérneműt, amit mutattam képen.
- Uh, megvetted?-kérdeztem izgatottan.
- Még szép!
- Akkor itt az ideje, hogy lássam rajtad.-csókoltam meg.- Már várom, hogy hazaérjünk és lássalak benne.-búgtam a nyakába, mire kirázta a hideg. 
Nem hagytam abba a csókolgatást, tudtam, hogy hamar be fog indulni. Ránéztem az órára és láttam, hogy fél 4 múlott. Négykor indulnánk a suli elől, és kell 10 perc mire odaérek. Szóval maradt még kb 15 percünk ahhoz, hogy emlékezetesen elbúcsúzzak tőle.
- Harry! Mit csinálsz?-kérdezte, amikor benyúltam a pólója alá és megmarkoltam a mellét.
- Shh!-súgtam a szájára, majd rádobtam az ágyra. Hangosan felnevetett, mire megkérdeztem:- Ugye nem kinevetsz?
- Nem. De mindjárt indulnunk kell!-ráncolta össze a homlokát.
- Drágám, erre még van időm.-mondtam, majd fölé mászva megcsókoltam.
Pólóját felhúztam a nyakáig, majd a melltartóját lehúztam a melléről. Így felnyomta nekem őket. Lassan kényeztetni kezdtem a számmal az egyiket, miközben a másikat a kezemmel masszíroztam. 
- Ha .. Harry!-nyögte.- Mennünk kéne!
- Nem, nem.-csókoltam végig a hasát.- Édes a búcsú!-mondtam, majd elkezdtem lehúzni a nadrágját.
- Most komolyan?-kérdezte zavarta pislogva.
- De még mennyire.-nyaltam meg a szám, majd még hozzá tettem.- Csak élvezd!
Bugyijától is azonnal megszabadítottam, majd először az ujjaimmal kezdtem becézgetni. Egyre hangosabban vette a levegőt, ami azt jelentette, hogy kezdi élvezni. Nedvességéből már tudtam, hogy készen áll a következő lépésre. Számmal is lassan kényeztetni kezdtem, miközben az ujjammal elmerültem benne.
- Aaaah! Mééég!-nyögte egyre hangosabban.
- Gyerünk baby! Élvezz!-mondtam, miközben gyorsítottam a kezemen.
Nem kellett neki több, pillanatokon belül elélvezett nekem. Arcát csodáltam közbe: szemei szorosan lecsukva, kezeivel a paplant szorította, a szájával hangtalanul a nevemet nyögte. Miattad kielégült lánynál nincs szebb látvány!
Felkeltem az ágyról, majd mellé ülve megcsókoltam.
- Ez .. ez...-próbált beszélni, de még mindig kapkodta a levegőt.
- Tudom, baby!-nevettem, mert ahogy kipirult arccal pihegett az ágyamon, azt kívántam pár csak rendesen befejezhetnénk, de mennem kell.
- Mennyi az idő?-kérdezte pár pillanat múlva.
- 15:53.
- Elkésünk!-kiáltott fel.
- Nem baj. Nélkülem úgy se mennek el.-kacsintottam rá.- Különben is, ezért megérte! 
- Az biztos.-mondta ő is, mire mindketten felnevettünk. Végül is igaza van. Ő élvezte ezt a legjobban.
Pár perc múlva már a kocsiban ültünk és száguldoztunk a sulihoz. Ennek köszönhetően egészre már ott is voltunk. Többiek már a buszon ültek. Az edző viszont sehol. Kiszálltam, majd megvártam míg Em is kiszáll.
- Téged várnak!-mondta, miközben neki nyomtam a kocsinak.
- Még az edző sincs ott.-mondtam, majd hosszasan megcsókoltam.
Váratlanul hangos fütty szót hallottam a busz felől. Hát persze, hogy a kedves focistatársaim, minket bámultak és tapsoltak?!
- Jól van, jól van!-leintettem őket, majd visszafordultam Emilyhez.- Holnap találkozunk.-adtam egy búcsú puszit a szájára.
Gyors kiszedtem a csomagtartóból a cuccom, és oda szaladtam a buszhoz.
Megkeresve Zaynt leültem a helyemre. Emily még  a kocsimnak dőlve várt. Mi is vártunk. De még is mire?
- Edző bá?-kérdeztem a többieket.
- Azt mondta mindjárt jön.-mondta Liam.
Így is lett, pár perc múlva három lány kíséretében tért vissza. Ezt nem hiszem el.-mondtam halkan magam elé. Ugyanis az a három lány közül az egyik Cassie volt. Mi előtt megkérdezhettem volna, hogy mi a fasz folyik itt, az edző elmagyarázta:
- Elhoztam magunkkal 3 lány focistát, hogy megnézzenek minket. Ugyanis nekik is jót tesz ha látják, hogy megy ez valójában. Meg tapasztalat szerzés vagy ilyesmi.-majd intett a sofőrnek, hogy indulhatunk.
Kinéztem az ablakon, és egy frusztrált Emilyt láttam viszont. Kezemmel jeleztem neki, hogy fogalmam sincs mi történik. De ő csak nézett maga elé feldúltam. Sajnos megtudom érteni, én is ugyan úgy éreztem. Hiszen egy motelben fogunk aludni velük, meg még kitudja mit talál ki nekünk az edző. Kezd elegem lenni ebből az utazásból már most!


Sziasztok! Remélem tetszett ez a kis lazább rész is. Köszönöm az előző kommenteket, remélem ehhez is kapok néhányat! Szép estét! x

2015. június 24., szerda

II. évad - Hetedik rész: Rossz ötlet

Emily:

" Kedves Naplóm!
Már nagyon rég írtam, de úgy gondoltam, itt az ideje valakinek kiönteni a lelkem. Négy nap telt el Harryvel való veszekedésünk óta. De én még mindig félek, hogy elveszítem őt. Tudom, hogy butaság, mert már bizonyította, hogy szeret engem és, hogy velem akar lenni. De az a lány ... Van egy lány az iskolában, az igazgató lánya, pár hónapig ide fog járni, és ha azt pletykálják a suliban, hogy meg akarja szerezni Harryt. Az elmúlt négy napban semmi jele nem volt ennek. Néha néha felbukkant ugyanazon a folyosón, meg persze a néhány közös órán, de semmi komoly. Viszont érzem és tudom, hogy figyel. Olyan mintha most térképezne fel minket. Mintha most keresné meg a gyenge pontjainkat, ahol meg fog támadni. Persze nem megverésre gondolok, hanem szépen el csábítja tőlem, vagy bármi más. Persze bízok Harryben, nem erről van szó. De félek, mi van ha meggondolja magát és elhagy engem?! Vagy ha Cassie - így hívják - jobban kell neki majd mint én?! Nem tudom mit tegyek, hogy végre lekopjon rólunk. Harrynek nem beszélhetek erről, azt hiszi majd, hogy paranoiás vagyok, vagy épp féltékeny. Mindegy! Meglátjuk, hogy mikor fog "támadni" és hogy túl fogjuk élni mármint a kapcsolatunk túl fogja e.
- Emily! Mit jegyzetelsz ilyen szorgalmasan? Nem is diktálok semmi!-szólt rám a tanár.
- Semmit, uram. Elnézést!-dugtam gyorsan el a naplóm.
- Jól van!-fordult a táblához.- Mivel péntek van és tudom, hogy hétvégén edzés van, és valószínűleg az egész osztály ott lesz, nem kaptok házit!
Hál Isten, hogy a fél osztály focizik, a másik fele - a lányok - pedig szurkolók. Gyorsan elpakoltam a könyveim a táskámba és mikor kicsengettek már rohantam is ki a folyosóra, nem tudom miért de megszokássá vált, hogy ha nincs közös óránk Harryvel, a csöngetés után rögtön találkozunk a szekrényeinknél. Most is ugyan ez történt, ő már várt rám. Egy hosszas csókkal köszöntöttük egymást, mire Zayn köhögni kezdett.
- Ó hello.-pirultam el, mert nem vettem észre, hogy Harry mögött áll.
- Szia.-nevetett fel.
Harry magához húzott hirtelen, a fejem vállára raktam, majd értetlenül néztem Zaynre. Viszont akkor Harry megmagyarázta tettét:
- Ne nézz hátra, jön Cassie!
Csodás.. gondoltam magamban, majd még jobban Harryhez bújtam. Szerencsénkre egy savanyú mosoly kíséretében elment mellettünk.
- Mi van ez a csaj és köztetek?-érdeklődött Zayn.
- Semmi.-ráztam volna le a témát, de Harry folytatta:
- Rám írt pár napja, hogy foci leckéket adjak neki vagy mi a faszt.
- Mi van?-leptél el tőle és meglepően néztem rá.
- Hupsz, ne haragudj, elfelejtettem ezt mondani. De nyugi, lerendeztem. Mondtam neki, hogy hagyjon minket békén.
- Ez... ez nagyszerű!-fújtattam.
- Én azt hallottam, hogy a csaj foci csapatba fog játszani a hétvégén.-mondta Zayn.
- Mi van? Azt nem oszlatták már fel?-érdeklődtem.
- De, mert nem volt kapitányuk. De úgy tűnik az igazgató lányának sikerült az élre törnie.
Nagyon jól fogalmazott Zayn. Élre törni. Mindenhol ezt akarja. Hát nem egyértelmű?! Új suli, ő lesz a csaj-foci csapatkapitánya, majd megszerzi a fiú-foci csapatkapitányát.
- Ez hihetetlen!-mire kimondtam, pont Zoeék is megérkeztek.
- Mi a baj Em?-kérdezett is rá.
- Cassie a csaj-foci csapatkapitánya lesz, Harryvel akart gyakorolni, meg hasonló finomságok.-ironizáltam.
Ja és a csapatkapitányság még azt is jelenti, hogy egymás melletti öltöző, majdnem mindig közös edzés stb. Vagyis állandóan Harry közelében fog lenni. De ezt már csak magamban tettem hozzá.
- Az fasza.-mondta Aron.- Erről jut eszembe 15 perc múlva nincs edzésed?-kérdezte Harrytől.
- Baszki tényleg! Lejöttök megnézni?-kérdezte tőlünk.
- Nincs több óránk, szóval én jövök.
- Ja, mi is!-mondta Zoe, majd elindultunk a pályára.

Harry:

Öltözőben az edző gyorsan levezette, hogy ma mit fogunk csinálni, majd húztunk is ki a pályára melegíteni. Először föl sem fogtam, hogy mi történik, csak akkor vettem észre a problémát, amikor szabályosan nekem jött. Épp egy hosszú beadásra készültem, amikor hátulról nekem futottak. Megfordultam, és ki más lett volna ott, mint Cassie.
- Jaj! Ne haragudj, nem láttalak!-szabadkozott.
- Nem gáz!-rántottam meg a vállam, majd elakartam volna fordulni, azonban még beszélni kezdett hozzám:
- Bár úgy tűnik mi vonzzuk egymást.-kacsintott rám, majd közel hajolva azt suttogta:- Egyébként feszes a segged.
'Mi a fasz van?'-fej ült ki az arcomra. Oké, hogy flörtölt velem meg minden, de mi az, hogy feszes a fenekem?!
- Hazza, rúgod már?-kiáltott rám Niall.
Gyorsan lepasszoltam, majd a pálya szélére néztem, ahol Em értetlen fejjel meredt rám. Kitárt karokkal mutattam neki, hogy fogalmam sincs mi volt ez. De komolyan? Mi volt ez?!
Sajnos mivel a hétvégén a lány focicsapatnak is lesz meccse, ezért osztott pályán játszottunk, vagyis mellettünk voltak a lányok. Ami nem is lett volna nagy baj, ha nem hívták volna félre a csapatkapitányokat.
- Itt vagyok Edző bá!-rohadt hozzánk Cassie.
- Szóval épp azt mondtam Harrynek, hogy benne lennétek egy koedukált fociban zárásként?!
- Azt akarja, hogy a fiúkkal játszunk?
- Nem velünk, hanem együtt.-javítottam ki. Mi az, még a koedukált szót sem érti?
- Benne vagyunk.-lelkendezett, majd ismét rám kacsintott.
- Muszáj ezt Mr.Palm?-kérdeztem az edzőtől.
- Muszáj! Fejleszti a lányok képességeit, valamint a ti gyorsaságotokat is. Úgyhogy csináljuk!-csapta össze a kezét, majd Cassiehez fordult:- Válassz ki 5 lányt, aki az A csapatba lesz.
- Harry, te válassz ki 5 fiút, aki a B csapat tagja lesz.-mondta, majd lement a pályáról.
Tíz perc után a csapatok felálltak, szerencsére én Cassie ellenfele voltam, és velem maradtak a srácok, így van esélyünk a győzelemre. Mióta kiderült, hogy Cassievel nem egy csapatba kerültem, nagyon megakarom nyerni ezt a meccset. Elhangzott a síp, majd rohanni kezdtem a labdával. Egy kis csaj majdnem hárítani tudott, de kicseleztem. Láttam a szemem csücskéből, hogy rohan felém valaki, ezért gyorsan Liamnek passzoltam. Azonban ez a valaki nem állt meg, így rám esett. Szerencsére tompítani tudtam az esést, és nem vágtam magam hanyatt, viszont amikor felnézett az illető, majdnem hátast dobtam.
- Cassie!-kiáltottam.- Mi a faszt művelsz?-kérdeztem meg ezt már halkabban.
- Hupsz! A lendület, tudod?!-nézett rám ártatlan arccal.
Akartam volna még egy két "szép" szót mondani neki, de valaki rám kiáltott:
- Hazz!-majd láttam, hogy az ellenfél felém hozza a labdát.
Cassievel egyszerre indultunk meg arra, viszont ő észrevehetetlenül hol belém csimpaszkodott, hol simogatott. Eléggé zavart, ezért rágyorsítottam, így én értem előbb a labdás sráchoz. Egy laza mozdulattal elvettem tőle a labdát, és a kapu felé rohantam. Sajnos még a kapus éppen hogy beleért, ezért a labda a kapufát találta el. Kicsit dühös voltam ugyan, de rohantam is vissza a pozíciómba. Azonban futás közben valaki rácsapott a seggemre, és azt mondta halkan, hogy 'majd máskor bajnok'! Nem tudtam neki visszaszólni, mert ment a meccs, de ezt már nem csinálhatja tovább. Ilyen nyíltam meg pláne nem. Majd a meccs után az öltözőbe lerendezem Cassiet.

Dobtam egy smst Emilynek, hogy ne várjon meg, majd nála találkozunk, ugyanis beszélni fogok Cassievel. Ő is teljesen ki volt, mert végig kellett néznie ezt a színjátékot. Megnyugtattam, hogy mindent elsimítok, így a lány öltöző előtt vártam, hogy végre felbukkanjon. De meglepetés ért:
- Menj csak be, Harry! Cassie már vár!-mondta Ellie az egyik focista csaj.
- Öö .. oké.-mondtam, majd lassan bementem, hál' istennek fel volt öltözve.
- Harry!-állt fel mosolyogva.
- Hello! Beszélnünk kell!
- Igen, tudom! Én is beszélni szeretnék veled. Gyere ülj ide.-mutatott maga mellé a padra.
- Mit akarsz mondani?-tértem rá egyből, miután leültem.
- Csak ugyan azt amit eddig, hogy legyél az edzőm!-simította meg a karom.
Leráztam magamról, és arrébb húzódtam egy kicsit, majd belekezdtem:
- Figyelj Cassie, szó sem lehet róla. Amit ma műveltél a pályán, az nagyon gáz, érted? Nekem barátnőm van, nem csinálhatsz ilyeneket. Ráadásul mindenki előtt...
- De múltkor a bulin mást mondtál.-húzódott közelebb.
- Ez nem igaz. Részeg voltam és te csak rosszkor voltál rossz helyen.-mondtam, majd a térdemre támasztottam a könyököm, és belehajtottam a fejem. Nagyon nem úgy halad ez a beszélgetés ahogy terveztem.
- De Harry .. -simított végig a hátamon.- figyelj, abbahagyom, ha néhány órát szánsz rám, és tanítgatsz. Ígérem csak a fociról lesz szó. Csak focizunk, semmi más. Semmi flört, semmi! Rettentő fontos lenne. Tudod a régi sulimban nem voltak ilyen jók az ellenfelek, de itt ahogy hallom, nagyon fel kell kötnünk a gatyánkat. Plusz én vagyok a csapatkapitány, mindenki azt várja, hogy én focizzak a legjobban. De olyan rég fociztam már, hogy egy kicsit nehezebben megy mint gondoltam.-és azt hittem, hogy végre vége lesz a beszédjének, de tovább folytatta:- A lányoknak szükségük van rám, különben megint megszüntetik a csapatot. Érted már mit akarok? Csak edzéseket, semmi többet. Meccsekre gyakorlunk egy kicsit. Meg lehet neked is jól jönne.-poénkodott, és közbe meglökte a vállam,
- Cassie, nem is tudom...-tanakodtam el.
- Kérlek Harry, bármit megteszek!-mondta, komoly arckifejezéssel.
- Oké, legyen! De ígérd meg, hogy semmi más nem lesz, csak foci. Nem lesz olyan, ami ma volt! Nekem barátnőm van, ezt tarts tiszteletben.
- Igenis edző bá'! Komolyan veszek mindent, és nem fogsz csalódni bennem. Kidolgozom a belemet is.-nevetett fel.
- Azt el is várom. Ugyanis az edzés tervem elég nehéz lesz.- nevettem már én is.- Akkor holnap az edzés után találkozunk.-mondtam, majd felálltam, és elhagytam az öltözőt.
Úton haza felé esett le igazán, hogy mit is tettem, ugyanis mintha belülről valaki csak azt kiabálná, hogy: "rossz ötlet, rossz ötlet, rossz ötlet!". Nem hogy nem távolítottam el a kívánt problémát, hanem még inkább rátettem egy lapáttal. Hogy fogom ezt elmagyarázni Emilynek? Reménykedjünk abban, hogy megérti. Végül is Cassie megígérte, hogy abba hagyja a flörtölés, szóval csak fociról lesz szó, ugye?"

***

Sziasztok! Remélem tetszett az új részt, szerintem egy kicsit lapos lett. De döntsétek el ti - komikat várom és köszönöm az eddigieket.♥ 
Szeretnék néhány szót írni az utóbbi hónapról:
Először is sajnálom a kimaradást .. sokszor szerettem volna hozni nektek új részt, de mindig közbe jött valami. Egy idő után már nevetséges volt az egész, de tényleg nem tudtam volna írni előbb. (Vizsgaidőszak, nyár eleji programok, plusz most elkezdtem a jogsit is stb...) 
Viszont arra gondoltam, hogy ha lesz több időm - remélem július tartogat egy kis pihenést - akkor a részek mellé hoznék novella szerű irományokat. Eszembe jutott egy-két blog ötlet, de újat nem szeretnék kezdeni, viszont kisebb-nagyobb történetbe le tudnám írni. És akkor azokat hozom, ha éppen nincs ihletem a részhez, vagy épp unatkozok. Mondom ötletek vannak, csak idő nincs egyenlőre. De gondoltam halkan azért szólok nektek, hogy ha hozok egy ilyet, ne lepődjetek meg. Perzse ha akartok egyáltalán?! De mondom, ez nem ígéret, csak ötlet.
Na további szép estét, és még egyszer köszönöm a kitartást! :) x

2015. április 24., péntek

II. évad - Hatodik rész: Az enyém vagy!

Sziasztok! Bocsánatot kérek a sok kimaradásért, inkább nem magyarázkodom. 
De helyette jó olvasást - véleményeket szívesen fogadnék! x

Harry:

"Hiába kérdezgetem magam, hogy hogy történhetett ez, nem kapok választ. Tulajdonképpen még most sem értem, mit keresek itt egy olyan olyan lánnyal, akit nem is ismerek. Egyszerű de rettentően gáz a magyarázatom: részeg voltam. Annyira emlékszem, hogy egy fürdőt kerestem, mert már nagyon ki voltam. Szó szerint ki ... mert minden kijött. Na de a lényeg, hogy azt hittem Emily jön utánam. De nem! Valami szőke vagy fehér hajú lány volt az. Mit tudom én már a nevét, pedig bemutatkozott, meg még mondott valami olyasmit, hogy kezelésbe akar venni. De már nem emlékszem, lüktet az agyam és csak arra koncentrálok, hogy kihátráljak ebből a helyzetből. De a csaj nem akar engedni! Azt mondja, hogy a győztesnek jár a valami. Nem akarom tudni, hogy mi. Csak szabadulni akarok már, ezért elkapom a felkarját és egy mozdulattal arrébb rakom őt az ajtótól. Mi a faszért nem hagy már békén?-kérdezem magamtól, amikor a pólómat rángatva vissza akar húzni.
- Akadj már le rólam!-sziszegem neki, majd rántok egyet magamon, hogy a keze közül kitépjem a pólóm.
- Ezt még megbánod Harry!-kiáltotta utánam sértődötten.
Nem igazán érdekeltek a szavai. Csak arra gondoltam, hogy megtaláljam Emilyt és menjünk haza a picsába, mert már nagyon fáradt vagyok.
Negyed óra után nem találtam sehol, ezért Niallhez indultam:
- Hé! Nem láttam Em-et?
- Uuh Harry, de szarul nézel ki!-mutatott a nyakamra. Először nem tudtam mi van velem, de amikor belenéztem a fali tükörbe egyből kiszúrtam, hogy a nyakamtól a mellkasomig össze vagyok karmolva. Baszd meg, ez mikor történt?
- Niall!-kiáltottam rá.- Emily?
- Nyugi Hazz! Legutoljára téged keresett, kb fél órája!
- Emilyről van szó?-állt meg mögöttem Liam.
- Ja!-fordultam felé.
- Lelépett valami csávóval!
- Tessék?-löktem meg Liam vállat, már csak azért amit mondott.
- Hé! Mi bajod van? Ne engem bántsd már! Én csak azt mondom, amit láttam!
- Kivel?-dörrentem rá.
- Mit tom én! Nálunk idősebb csávó volt. Annyit láttam, hogy a derekánál fogva oda kíséri egy kék autóhoz.
- Fasznak nem akadályoztad meg?!-tajtékoztam az előszobában.
- Azt hittem, hogy te mondtad, hogy vigye haza, vagy valami. De ha nem, akkor mi a faszt műveltél?-kérdezte jogosan.
- Baszd meg semmit!-üvöltöttem.- Egy hülye picsa rám mászott a fürdőben .. lehet, hogy azt látta meg?!
- Ki Emily?-érkezett meg Louis is.
- Ja! Tudsz valamit róla?-kérdeztem.
- Fúú, hát olyan félórája láttam fent az emeleten. Mondtam neki, hogy a fürdőben vagy, aztán ennyi. Mer?
- A kurva élet Louis!-kiáltottam, majd az öklömmel a levegőbe vágtam.
- Mi bajod Hazza?-kérdezte megrémülve.
- Em olyat látott, amit nem kellett volna! Mármint a kurva életbe, nem történt semmi. A csaj mászott rám, én meg mire rájöttem, hogy nem Emily az, addigra gondolom már meglátott minket.-foglaltam össze a lényeget.
- Melyik csaj?-kérdezte Niall, majd amikor felé fordultam, hogy válaszoljak, a szőke csaj jött le a lépcsőn, minket nézve.
- Ő az.-mutattam rá, majd mindhárman felé fordultak.
- Haver!-vert hátba Liam.- Ő az igazgató lánya!-mondta, mikor a csaj oda intett nekünk széles mosollyal.
- Leszarom, hogy ki az! Miatta lépett le Emily valami köcsöggel! Meg kell találnom őket!
- Jól van! Menjünk! Én vezetek!-mondta Louis, aki már teljesen józan volt. - Na de hol keressük őket?-kérdezte már miután beszálltunk a verdájába.
- Fogalmam sincs! Bassza meg! Ha miattam történik valami vele...
- Nyugi! Megtaláljuk őt!-nyugtatott meg Louis, kevés sikerrel ugyanis még mindig tombolt bennem a düh.

Emily:

El sem hiszem, hogy Harry ezt tette velem. Egy csőd tömegnek éreztem maga, akkor amikor megláttam őket együtt. Egyszerűen nem akartam tovább maradni, ezért azonnal úgy döntöttem, hogy haza megyek. Az út szélén megtorpantam, mert eszembe jutott, hogy engem úgy hoztak a buliba, és most nincs mivel haza mennem. Anyáékat már ilyenkor nem akartam zavarni, ezért nincs jobb megoldás, mint a gyaloglás. Legalább addig is kiszellőztetem a fejem. Viszont amikor elindultam, utánam szólt valaki.
- Emily, te vagy az?-hallottam meg a nevem.
- Igen! Hello.-erőltettem magamra egy mosolyt.
- Steve vagyok!-nyújtott kezet.
- Örültem!-mondtam, majd elakartam indulni, de újra hozzám szólt.
- Haza fele?
- Igen, szóval ... -kezdtem türelmetlenül toporogni.
- Elvigyelek? Én is menni akartam, mert elég lapos ez a buli.-nevetett fel, mire beugrott valami.
- Nem találkoztunk mi már?
- De! Még a nyáron azon az egyetemi bulin.-mondta, majd féloldalasan rám mosolygott.
- Tényleg! Felismertem a nevetésed!-mondtam picit elpirulva.
- Oh! Akkor indulhatunk?-tárta ki a karját.
- Oké.-mondtam, majd a derekamra téve a kezét a kocsijához vezetett.
- Hogy hogy itt vagy?-kérdeztem már a kocsiban ülve, miután lediktáltam a címem.
- Pár haverral elmentünk a meccsre, aztán beugrottunk ide is. Tudod felidézni a gimis bulikat?!
- Jaaaj bocs! Te már nagy egyetemista vagy!-viccelődtem.
- Bizony!-kacsintott rám.- Na és te, hogy hogy egyedül?
Pár percig nem válaszoltam, majd amikor a kezét megéreztem a combomon, összerezzentem.
- Bocsi, elbambultam! Öhm elég hosszú a történet. Nagyon röviden annyi, hogy Harryvel összevesztünk.-kicsit sandítva mondtam el neki a sztorit, mert nem akartam magam kínos helyzetbe hozni azzal, hogy megcsalt.
- Értem.-hálás voltam neki, amiért nem feszegette tovább a témát.
- Rendes volt tőled, hogy haza hoztál.-mondtam neki, miután megállt a házunk előtt.
- Egy ilyen szép lányt bármikor.-bókolt, majd kipattant az autóból, hogy kinyissa nekem az ajtót.
- Köszönöm!-szálltam ki a segítségével. Épp annyira csak, hogy betudja csukni mögöttem az ajtót, majd a kocsi és a teste közé szorultam. Először zavartan felnéztem rá, majd amikor elmosolyodott, már nem volt ijesztő a helyzet. Lepillantott az ajkamra és tudtam, hogy meg akar majd csókolni. Magam sem tudtam, hogy miért, de elgondolkodtam azon, hogy milyen lenne vele csókolózni. Amikor már csak néhány centi választotta el az ajkainkat egymástól, hangos fékezést, majd egy ajtó csapódást hallottam. A következő pillanatban valaki lerántja rólam Steve-et, majd a földre löki. Akkor eszmélek rá, hogy megérkezett Harry, amikor a földön fekvő srácot ütni kezdi.
- Baszódj meg te...-kiáltja Harry, miközben ott üti ahol éri.
- Harry!!!!-visítok, majd oda rohanok hozzá.- Hagyd abba!!!!
Ő azonban nem hallgat rám. Louisra nézek, aki végre kapcsol, hogy le kéne már állítani, mielőtt teljesen kiüti Steve-et.
- Harry!!! A kurva életbe!!!-ismét kiáltok, miután Louis lerángatja róla.
Oda rohanok a vérző Stevehez, aki szerencsére védte az arcát, már amennyire tudta.
- Jól vagy?-kérdeztem tőle, de ő kissé megtántorodva felpattant, majd szó nélkül a kocsijába ülve elhúzott. Talán jobban is tette, mert nem tudtam volna neki mit mondani. Viszont Harrynek...
- Mi a franc volt ez?-mentem oda vagyis inkább futottam, majd lendületből pofán vágtam. Amikor felfogta mi történt, ismét akartam adni neki még egyet, de elkapta a csuklóm és magam mögé feszítette.
- Engedj el!!!-sziszegtem neki, mire ő csak oda hajolt az arcomba, és azt mondta:
- Az enyém vagy! Senki nem érhet hozzád!
- Bezzeg te lehetsz azzal a kurvával, mi?-kiáltottam rá, mire elengedtet, és hátrált pár lépést. Bele törölte a pólójába a véres kezét, majd beletúrt a göndör hajába.
- Emily...-kezdte már nyugodtabb hangvétellel, de a mellkasa még mindig gyorsan emelkedett és süllyedt.- Nem történt semmi azzal a csajjal. Hidd el nekem! Nem sokra emlékszem, de azt tudom, hogy ő támadt rám! Én nem akartam tőle semmit. Egyből elküldtem, amikor rájöttem, hogy nem te vagy az! Tudom, hogy ez most nagyon szarul hangzik, de kérlek...-oda lépett hozzám, és a sebesült kezébe vette az én kezem.- bízz bennem! Nem történt semmi!
Nem tudtam mit mondjak neki. Egyszerűen szerettem volna hinni neki. De túl nehéz volt. Most már bármit mondhat.
- Mondj valamit!-könyörgött.
- Steve .. mi volt ez Steve-vel?-tudom, hogy nem erre számított, láttam is a szemében, hogy meghökkent, de válaszolt.
- Sajnálom Em! Elborult az agyam, amint megtudtam, hogy egy csávóval leléptél. Nem gondolkodtam tisztán! Láttam, hogy megakar csókolni, én pedig az ösztöneim szerint cselekedtem.
- Csak haza hozott!!-csattantam fel, mert beugrott, hogy milyen csúnyán helyben hagyta.
- A nagy francokat! Megakart csókolni!-kontrázott rá Harry.- Az én csajomat megakarta csókolni! Még jó, hogy szarrá vertem a kis köcsögöt.-mondta kárörvendően.
Annyira felbosszantott ezzel a stílusával, hogy akaratlanul is, de kicsúszott a számon:
- És ha én is akartam, hogy megcsókoljon?!-síri csönd telepedett ránk.
Elengedte a kezem, majd pár lépést hátrált. Én azonnal a számra tettem a kezem, de már nem tudtam vissza szívni a kimondott szavakat. Egymás szemébe néztünk, de egyikünk sem tudott megszólalni. Mit tettem?-fogalmazódott meg bennem a kérdés. Tudom, hogy azért mondtam ezt, mert felhúzott, és azért akartam megcsókolni Steve-et, mert azt hittem, hogy Harry megcsalt. De ha igaz az, hogy ő nem akart a csajtól semmit, és nem is történt semmi, akkor ahhoz képest én most bevallottam, hogy megakartam csalni őt!
Még mindig közel voltunk egymáshoz, már szinte mindketten ziháltunk. Annyi feszültség volt köztünk, hogy én már nem bírtam tovább. Megfordulva elindultam, hogy bemenjek, de Harry elkapta a kezem, és maga felé fordított:
- Mi van?-kiáltottam rá reflexből, de ő csak megragadta az arcom, és birtoklóan megcsókolt. Innen már tudtam, hogy megfogok neki bocsájtani és hogy ő is nekem."

2015. március 21., szombat

II. évad - Ötödik rész: Az első foci meccs

Sziasztok! :) Meghoztam az új részt! Bocsi a kimaradásért, ZH volt a suliban. Majd legközelebb próbálom előbb hozni. Örülnék, majd néhány kominak is. ;) Jó olvasást! x

Harry:

" El sem hiszem, hogy ugyanaz történik, mint tavaly. Az edző egyfolytában kiabál velünk, a többiek meg csak röhögnek rajta. Faszom ki van! Így nem lehet bajnokságot, sőt mit beszélek még meccset se nyerni. Minél hangosabban nevetnek hátul Mr. Drake annál jobban kiabál. Nem akarok kispadra kerülni, ezért inkább ilyenkor meghúzom magam, de ha az edző kimegy, lebaszom a srácokat az biztos.
- Hallod Hazz?-löki meg a vállam Louis.- Meccs után hatalmas buli lesz Liaméknél, te is jössz, nem?
- Ja! De most figyeljetek már az edzőre, ha megakarjuk nyerni ezt a kikúrt meccset!-próbáltam nem hangosan, de dühösen oda szólni nekik. Úgy tűnik hatott, ugyanis mind elcsendesedtek és az edzőre néztek. Azonban amikor én is oda fordultam, láttam, hogy már nem beszél, hanem engem néz mérgesen.
- Styles?!! Felállni!-kiáltott.
Felálltam, majd várakozóan ránéztem.
- Megakarod nyerni ezt a meccset?
- Igen, uram!-válaszoltam hangosan.
- Akkor meg jó lenne ha nem pofáznátok, hanem rám figyelnétek.-baszott le engem .. mikor én figyeltem.- De gondolom ti már tudtok mindent! Gyerünk srácok, ki a pályára! Félórával meghosszabbítom az edzést!
- Aaaahj!-nyögött fel a tömeg, ugyanis már több mint 3 órája focizunk.
Felkaptam a telom, és gyors írtam egy smst Emnek, hogy nem tudok elé menni, és ha vége az órájának jöjjön le a pályára.
Kint gyakoroltunk 1-1 ellenes játékot, kapura rúgtunk meg erősítettünk még. Em már a lelátón ült Zoeval, amikor az edző lefújta az edzést.
- Jól van srácok! Gyertek ide!-intett, majd mind köré gyűltünk.- Jó munkát végeztetek, remélem az este is mindenki a legjobb formáját fogja hozni. Ne feledjétek, hogy ez az idei nyitó meccs, sokan elfognak jönni. Ne okozzunk nekik csalódást. Menni fog?
- Igen!-kiáltott a csapat.
- Jól van, akkor pihenjetek, és 6-ra legyetek itt!
Oda futottam Emilyhez, aki már a lelátó szélén támaszkodott a korlátnak.
- Szia bébi!-csókoltam szájon.- Lezuhanyzok és 10 perc múlva már mehetünk is.
- Oksi, itt várlak.-mondta, majd hirtelen Louis tűnt fel mellettünk.
- Héj Em! Liaméknél a meccs után partizunk, jössz te is, ugye?
- Háát öhm ..-nézett rám kérdő tekintettel.
- Majd meglátjuk Louis.-mondtam Em helyett, erre ő csak megrántotta a vállat, majd bement az öltözőbe.
- Miféle buli? Még meg se nyertétek a meccset.-mondta mosolyogva.
- Tudom. De megfogjuk, szóval ráérsz este?-rendeztem le ennyivel.
- Oké.-nevetett fel.- Úgy legyen!-majd dobott egy csókot, és vissza sétált Zoehoz.

Emily:

Fél hat körül már Harrynél voltam és vártam, hogy végre kész legyen. Gyorsan kiugrált a fürdőből, miközben a zokniját húzta fel. 
- Esküszöm, többet készülsz a meccsre, mint amennyit a randiinkra szoktál.-mondtam nevetve az ágyon ülve.
- Tessék?!-állt meg, majd elrugaszkodva ledöntött az ágyra és fölém magasodott.- Remélem nem gondoltad komolyan!-mondta fenyegetően, majd játékból megharapta az arcom.
- Harry! Szállj le rólam! El kéne már indulni!
- Nem, amíg meg nem csókolsz meg!-mondta, majd abban a pillanatban megcsókoltam és lelöktem magamról.
- Na gyere, focistám!-nyújtottam a kezem, majd felhúztam az ágyról.
- Szeretlek!-mondta, majd felkapta a táskáját és kiviharzott cipőt húzni.
- Én is!-kiabáltam utána, majd vigyorogva kisétáltam a szobából.

Korai érkezésnek köszönhetően volt még hely az első sorban, így Zoeval és Aronnal oda ültünk le. Pár székkel arrébb foglalt helyet az igazgató úr, és mellette egy durván velünk egykorú platina szőke hajú lány. Gondolom a lánya lehetett. Hátra pillantva feltűnt, hogy nagyon sokan eljöttek az idei első meccsükre. Pillanatokkal később felkonferálták a két csapatott, akik megjelentek a pálya szélén, majd berohantak és integettek. Harry még csókot is dobott nekem, mire Louis kiröhögte. Egyfolytában őt néztem, rohadt jól állt neki a foci mez. A tömegben meghallottam a nevét, oda fordultam és az igazgató lánya mutatott rá, majd megkérdezte az apjától, hogy ki ő. Feltámadt bennem egy kis ellenszenv, de hamar elfeledkeztem róla, ugyanis elkezdődött a meccs. 
Harry összpontosítva csak a játékra koncentrált. Próbált minél többször labdát szerezni, illetve védekezni. Az ellenfél a 23. percben majdnem gólt rúgott, de a kapusnak hála nem lett az. Kirúgást ítélt a bíró, így mi támadhattunk. Liam futott a szélén a labdával kikerülve az utolsó védőt, Harry vele párhuzamosan a kapuval szemben. A kapus Liamre futott ki, de ő még időben eltudta rúgni a labdát Harry felé. Felálltam és kiabálni kezdtem a tömeggel együtt. Sikeres labda átvétel után Harry jobb lábbal a kapuba lőtte. Hangos sikítás hagyta el a számat és egy helyben ugrálni kezdtem.
- Góóóóóól!!-ordítottam.
- A gól szerző, Harry ...-mondta a játékbemondó.
- Styles!!!-kiáltotta a tömeg, és ezt még háromszor megismételték. 
Harry visszafutott a helyére, mert közép kezdéssel folytatták. De előtte még volt annyi ideje, hogy felpillantson és rám mutasson. Felmutattam a két hüvelykujjam, jelezve, hogy nagyon ügyes volt. Reflexből körül néztem, és azonnal kiszúrtam amint az igazgató lánya, engem vizslat szúrós szemmel. Hát ez van, az én pasim.-gondoltam magamba, majd mosolyogva elfordultam és tovább néztem a meccset. 
A második félidő is izgalmasan telt, próbált feljönni az ellenfél csapat, de a nagyon jó kapusnak hála nem sikerült gólt lőniük. A meccs a vége felé tart, és még mi állunk nyerésre. Amikor lejárt a 90 perc, a játékvezető két percet mutat. Ennyi lesz a hosszabbítás. Kirúgás és Louis támadott előre, de sajnos elvették tőle a labdát, így az ellenfél a kapunk felé rohant. Felnézek az órára és látom, hogy 35 másodperc van hátra. Megszorítom Zoe kezét, imádkozva, hogy nehogy most kapjunk gólt. A fiúk rohannak próbálják utolérni a labdás játékost. Azonban eddig senkinek nem sikerült. Mindenki a mi kapunk felé fut, olyan gyorsan történik az egész. A srác akinél volt a labda, lendítette a lábát és elrúgta. Viszont futva olyan szerencsétlenül találta el, hogy a kapu fölé ment jóval. Hangos sikítás töltötte be a pályát, miközben a játékvezető lefújta a meccset. Mi nyertünk!!!!- kiáltottunk Zoaval miközben ugráltunk. Amikor a pályára néztem, azt vettem észre, hogy Harry a kapu előtt fekszik, gondolom a gól előtt ő is becsúszott a játékosra.
Amikor a többiek észrevették, rohanva ráugrottak és folyamatosan azt kántálták, hogy ők győztek! Nagyon aranyosak voltak, ahogy ott őrjöngtek. Én pedig nagyon büszke voltam a barátomra, aki győzelemhez vezető gólt szerezte. 

Másfél órával később már Liam házában keresem a többieket. Ugyanis Aron hozott ide minket Zoeval, mert Harrynek a csapattal kellett mennie. A zene hangosan üvöltötte be az egész házat, pia minden sarkon megtalálható volt, mellette egy halom piros pohárral együtt. A szobák pedig tele voltak emberekkel. Aron megkérdezte az egyik srácot, hogy nem látta-e a focistákat, mire ő a konyhára mutatott. Átvágtunk a tömegen és beléptünk  a konyhában. Bárpult körül állt az összes csapattag a kezükben egy-egy üveg sör és éppen Niall beszélt a meccsről.
- Szép munka volt srácok! Ha így folytatjuk mi leszünk tavasszal a bajnokok! Éljen a csapat!!-kiáltotta, majd a többiek utána kiabálták az utolsó mondatot, és lehúzták a sörüket.
Amint Harry észrevett, lerakta az üres üveget az asztalra, majd hozzám lépett.
- Bébi!-mondta, majd szorosan átölelt, és megcsókolt.
- Szép győzelem!-simítottam végig az arcát.
- Szép mellek!-mondta és rájuk biccentett.
Hangosan felnevettem, de két dolgot letudtam szűrni: egy, hogy Harry kezd részeg lenni, kettő, hogy túl kivágott felsőt vettem fel.
Nem tudtunk sokáig beszélgetni, ugyanis többen oda jöttek hozzá gratulálni. Én pedig úgy döntöttem iszok valamit, ezért megkerestem Zoet. 
- Mit iszunk?-huppantam le mellé a kanapéra.
- Vodkanarancs.-mondta és már töltött is egyet a dohányzóasztalon lévő piából.
- Köszi.-mondtam, majd lehúztam egyből és felé nyújtottam egy újabb körért.
- Te aztán gyors vagy!-mondta nevetve.
- Ünneplünk. Hiszen győztünk!-kiáltottam el magam, mire a nappaliban álló emberek szintén feltartották a piájukat és velem kiabáltak. Micsoda rajongók!
Egy idő után úgy gondoltam, hogy eleget ittam, legalább is a pasim nélkül, így elindultam vissza a konyhába, hogy megkeressem Harryt. De ott nem volt.
- Szia Niall! Gratulálok!-mondtam neki, mire csak megölelt.- Öhm, nem láttad Harryt?
- Ja, de! Az emeletre ment asszem.-majd megfordult és a mellette álló csajhoz kezdett dumálni. Hát ez fura volt!-gondoltam, közben pedig felbotorkáltam a lépcsőn. Nem hiszem el, hogy itt is ennyi embernek kell lennie. A harmadik csókolózó párt kerültem ki a folyóson. Amikor épp az egyik szobából Louis lépett ki, gyorsan oda szóltam neki, hogy nem tudja-e, hogy merre van Harry?! Azt mondta, hogy a folyosó végén a fürdőbe ment szerinte. Megforgattam a szemem, ugyanis ez a ház kész labirintus, akkora az emelet, hogy még egy kanyar is van venne. De miután befordultam megláttam a fürdőt. Az ajtaja résnyire nyitva volt, és láttam egy göndör fürtös srácot, amint a kád szélén ül lehajtott fejjel. Mosolyogva és kicsit spiccesen elindultam felé, de mielőtt felnézett volna, egy platina szőke hajú lány ment be előttem, majd rám mosolyogva becsukta az ajtót. Kábé 4 méterre megdermedve megálltam, és próbáltam feldolgozni a látottakat. Ismerős volt ez a csaj, de honnan?! Aztán beugrott, ő az igazgató lánya! A kurva életbe! Mi a fasz folyik itt? Miért vannak ketten a fürdőben? Az tuti, hogy Harry volt, a csaj pedig látta, hogy jövök, hisz rám mosolygott. De mégis mi a francot csinál Harry ezzel a kis picsával? Dühbe gurultam, talán az alkohol tett rá egy lapáttal, de most azonnal el kell döntenem, hogy menjek oda és rendezzek jelenetet, vagy haza menjek, vagy esetleg én is lépjek le egy csávóval?! Hmm, nehéz döntés..."

Ui: Remélem kárpótoltalak titeket ezzel a hosszú résszel, és kapok néhány véleményt róla. További szép estét. x