2014. április 19., szombat

Tizenhetedik rész: Aludj velem! (+16)


◢◤ https://www.youtube.com/watch?v=wrNTOo4KH8c ◢◤


Sziasztok! :) Amint látjátok sikerült időben egy +16os részt hoznom. Eléggé kifejtettem szóval, aki nem akarja az ilyet olvasni, az ne olvassa! (Csak gondoltam szólok előre!) Remélem tetszeni fog majd, és nem csalódtok az írás/megfogalmazás vagy a történések miatt. Várom a véleményeteket oda lent, ami remélem több lesz mint 10, hiszen most majdnem egy egész hét lesz rá.
Jó olvasást. x


Emily:

" Nem tudom mi ütött belém .. még sosem vittem fel fiút a szüleim tiltása ellenére. De most eszembe se jutott, hogy ez tilos. Eszembe se jutott, hogy egy kanos fiú jön utánam, aki bármit megtehet velem, hiszen jóval erősebb nálam. Egyedül a lüktető szívemmel foglalkoztam. Agyamat kikapcsoltam, és csak az ösztöneimre hagyatkoztam. Akartam ezt, akartam, hogy feljöjjön a szobámba, akartam Harryt. Amikor becsuktam magam mögött az ajtót, ránéztem, és az ő szemeiből is kitudtam olvasni azt, hogy akar engem. Elmosolyodott, majd így szólt:
- Gyere ide, bébi!-közben hívogató mozdulatot csinált az ujjával.
Elnevettem magam, majd rárontva ledöntöttem az ágyra, és vadul csókolni kezdtem.
Kezei pólóm alatt a derekamat szorították erősen. Lassan eltávolodtam az ajkától, és az arcát kezdetem el puszilgatni. Majd végig a nyakán a pólója széléig.
- Vedd le rólam!-hallottam meg rekedt hangját, miután megálltam a puszilgatással.
Kicsit remegő kezekkel áthúztam a fején, majd elhajítottam. Mikor végig néztem tetovált felsőtestén beharaptam a számat. Kibaszottul jól nézett ki. És itt van alattam, most csak az enyém. Azt tehetnék vele, amit csak akarok. De vajon meddig?! Ma este csak?! Vagy ezentúl mindig?! Amikor az egyik kezével felém nyúlt, és kiszedte a fogaim közül az ajkamat, akkor vettem csak észre, hogy vérzik.
- El fogsz vérezni!-susogta, majd felült, és beszívta az alsó ajkam.
Szemrebbenés nélkül nyelte le a vérem, majd felvette a 'szexisten' mosolyát és csak bámult. Amikor már nem bírtam tovább, ismét hanyatt döntöttem, és rámásztam.
Olyan mintha én lennék a részeg, mindig úgy ugrok rá. De hiába, én is akarom legalább annyira, mint ő engem. Nyelvem újra utat tört a szájába, és feltérképeztem belülről. Most már a kezeim a meztelen vállát és mellkasát simogatták. Csípőmet egyre közelebb és közelebb dörgöltem az ő érzékeny pontjához.
- Te kis vadmacska!-nyögte két csók között.
- Grrr!-karmoltam a levegőbe viccből.
Ezt a helyzetet kihasználva elkapta a vállamat, és erősen maga alá gyűrt.
- Basszus!-káromkodtam, hiszen váratlanul ért.
- Most már én irányítok!-miután ezt kimondta egyszerűen lekapta rólam a felsőt, és elhajította.- Baszd meg! Nincs rajtad melltartó?
- Aludni készültem ma már!-mondtam halkan, mire izzó szemekkel rám nézett.
Hirtelen közel hajolt hozzám, miközben a kezeibe markolta a mellem. Nem éreztem még ehhez fogható érzést. Pont a kezeibe illetek a melleim, és ahogy finoman masszírozni kezdte... mennyei volt. Nyelvével a nyakamat végig nyalta, majd egy megfelelőnek vélt ponton elkezdte szívni.
- Aaahw! Nee! Ez megfog látszani!-tiltakozni próbáltam, de annyira nagyon jól csinálta, hogy nem lett valami meggyőző.
- Az a lényeg!-kacsintott rám, majd újra a nyakamnak esett.
Mikor végzett vele, elindult lefele .. melleimet kezdte el csókolgatni. Becsukott szemmel próbáltam nem gondolkozni. Nem realizálni a dolgot, hanem csak élvezni. Persze néha beugrott, hogy ezt nem kéne csinálni, ez nem helyes. De az ügyes szája által hamar elfelejtettem ezeket a kételyeket. Amikor megéreztem a bimbómon körözni a nyelvét, felnyögtem. Elsőre megtalálta a gyenge pontjaimat. Lejjebb haladva végig csókolta a hasamat, majd akadályba ütközött.
- Hmm, ennek mennie kell!-mondta, majd édesen felnézett rám.- Szabad?
- Nem is tudom Harry..-kezdtem el kicsit hezitálni.
- Mi a baj?-nézett rám aggódva, viszont a szemei már régen máshol jártak. Kétszer olyan sötétek lettek, mint előtte volt.
- Kicsit szégyenlős vagyok.-mondtam a legegyszerűbb félelmem.
Nem hazudtam neki, hiszen tényleg az voltam. De ennél voltak sokkal nagyobb problémáim. Nem akartam azokat felhozni, hiszen egyrészt nincs itt az ideje megbeszélni - főleg úgy, hogy ő részeg. Másrészt pedig, már ezerszer megbeszéltük, hogy csak barátok vagyunk extrákkal. És hát ez egy extra, nem?!
- Várj!-mondta, majd lazán felpattant, és rám terített egy lepedőt.- Most már levehetjük?-mosolygott szemtelenül.
Nekem is nevetnem kellett, hiszen ezt gyorsan megoldotta. Mikor közel mászott hozzám, kihúztam a kezem a takaró alól a nadrágommal együtt. Meglóbáltam, majd eldobtam. Erre már ő is hangosan felnevetett.
- Ne izgulj bogárkám! Jó lesz!-csókolt meg a fülem mellet, majd ő is bebújt a takaró alá.
Mikor a jobb kezét a hasamról egyre lejjebb csúsztatta, mélyen a szemembe nézett. Annyira megigézett a tekintetével, hogy már csak azt vettem észre, hogy a bugyimat félre húzva finoman megérintett.
- Harry!-nyögtem a nevét, pedig még semmit nem csinált.
- Mondjad drága!-hangzott el az a mondat, amit a telefonba is mondott.
- Részeg vagy?-böktem ki váratlanul, mire egy pillanatra lefagyott. Viszont hamar felvette a féloldalas mosolyát, és így szólt:
- Megrészegítettél!
- Óóó basszus, basszus!!!!-nyögtem fel azonnal, ugyanis hirtelen elkezdte gyorsan dörzsölni a csiklóm.
- Érezd Emily, érezd!-suttogta erotikus hangon a fülembe.
- Érzem!-egyre gyorsabban vettem a levegőt, majd amikor a nyakamat kezdte el csókolni, nagyon közel éreztem magam az orgazmushoz.
- A-a! Még nem, bébi!-lassította le az ujjait, majd elvette.
- Neee!-fogtam meg a csuklóját, és vissza akartam rakni.
Ő azonban egyszerűen lefejtette kezemet, majd egy kéz csók után leszorította magam mellé.
- Megakarlak kóstolni!-súgta, majd eltűnt a feje a takaró alatt.
Hasamat apró puszikkal hintette be, míg végül oda nem ért. Gyorsan lehúzta a bugyim, majd a nyelve hegyével megbökte a csiklómat, felkiáltottam. Eszméletlenül váratlan, furcsa, de még is jó érzés volt. Aztán lassan, érzékien nyalni kezdett.
- Ó igen! Csináld, csináld!-szorítottam meg a takarót magam mellett.
- Emily!-duruzsolta Harry, majd egy ujjat éreztem a bejáratomnál.
Finoman felcsúsztatta a mutatóujját, miközben puszilgatni kezdte a csiklóm. Hátam ívbe feszült a hirtelen érzésre.
- Megpróbálom kettővel!-mondta Harry, majd óvatosan felhelyezte a második ujját is.
- Istenem!-nyögtem az élvezettől.
Nyelvével erősen dolgozni kezdett a csiklómon, miközben ujjaival pumpált.
- Annyira .. nagyon .. közel .. vagyok!-lihegtem egyesével a szavakat.
- Gyere Emily! Élvezz nekem!-motyogta, majd megszívta a csiklóm, miközben az ujjait megforgatta bennem.
- Harry!!!-nevét kiáltva élveztem el.
☺ | via Tumblr
Fejem vissza esett a párnára, majd hangosan lihegni kezdtem. Pillanatok vagy talán percek teltek el, amikor kinyitottam a szemem, és Harry mosolygós - és talán már józan - arcával találtam szembe magam.
- Eszméletlen volt!-mondta ki azt, amire gondoltam, majd megpuszilta a számat.
- Nagyon..-lihegtem még mindig.
- Használhatom a fürdőt?-kérdezte váratlanul.
- Persze. Arra van.-mutattam az utat a kezemmel.
- Köszi.-mondta, majd kiszállt az ágyból, és magamra hagyott.
Úristen! Én most komolyan hagytam, hogy Harry ki.. kinyaljon?! Basszus! Basszus! Basszus! Ez elég durva volt. Mármint nem durva, mert isteni volt. Csak hát nem is járunk, meg semmi. Jézus, meztelen vagyok!-néztem a takaró alá. Gyorsan magamra húztam a pólóm, és megkerestem a bugyim, amit Harry a takaró alatt hagyott. Ágyat kicsit rendbe szedtem, majd ismét bemásztam a lepedő alá. Nem tudtam azon gondolkodni, hogy Harry vajon mit csinál a fürdőben. Mert egyfolytában a lent lüktető testrészemen járt az eszem. Hagytam, hogy valaki megérintsen ott. De milyen jó is volt?!
- Minden oké?-kérdezte az ajtófélfának támaszkodva Harry.
- Persze. Jól vagyok.-mondtam kedvesen, majd elnéztem, mert nem akartam megbámulni őt.
- Azt hiszem, akkor én..-kezdte, majd magára húzta a felsőjét.
- Mi?! Nee, maradj!-tiltakoztam rögtön.
- Tényleg?-kérdezett rá meglepett arccal.
- Aham. Aludj velem!-rántottam meg a vállam, hogy ne tűnjön annyira nyálasnak.
- Biztos ez?-kérdezte, de már mosolyogva.
- Igen.-mondtam, majd kitártam magam mellett a takarót.
- Jól van.-mondta, majd olyat tett amire nem számítottam: letolta a nadrágját, és közben levette a felsőjét.
Azt hiszem tátott szájjal bámulhattam, mert így szólt:
- Mi az? Boxerben kényelmesebb aludni.
Én csak oldalra fordultam, és megvártam, amíg befészkelni magát mellém. Egymással szembe feküdtünk, és egymás szemeibe bámultunk. Majd amikor zavarni kezdett a csönd, megszólaltam:
- Holnap emlékezni fogsz erre?
- Hát persze Em.-simított végig a kezével az arcomon.- Ezt sosem fogom elfelejteni.
Jaaaaj! Erre megdobbant a szívem .. talán túl hangosan, ugyanis Harry így szólt:
- Na gyere ide!-tárta szét a karjait, mire én közelebb bújtam hozzá.- Feküdj nyugodtan rám!-mondta, majd a fejem a mellkasára hajtottam.- Most már aludjunk!-puszilt bele a hajamba.
- Jóéjt!-mondtam a mellkasára, majd én is megpusziltam azt.
Nem tudtam olyan hamar elaludni, mint Harry. Egyfolytában azon járt a fejem, hogy akkor most mi mik vagyunk egymásnak?! Gondolom, vagyis csak sejtem, hogy nála ez semmit sem változtatott meg a kapcsolatunkban. Vagyis még mindig barátok vagyunk extrákkal. De én lány vagyok - jó kifogás, nem?! -, vagyis nekem ez többet jelent, mint egy extra. Nekem ehhez érzések kellenek. És talán ma este éreztem valamit. Éreztem a vágyat, a szenvedélyt Harry iránt. Pedig ezeket nem egy barát iránt szokás érezni. Ezeket egy olyan személy iránt lehet érezni, aki jóval többet jelent, mint egy barát. Akkor vajon Harry is többet jelent nekem, mint egy jó barát?!-ezekkel a gondolatokkal merültem álomba a karjai között."

2014. április 16., szerda

Tizenhatodik rész: Talk dirty to me!


Emily:

" El sem hiszem, hogy Anyáék megengedték, hogy a mai napom - péntek - legyen az utolsó bünti napom. Így legalább már hétvégén szabad leszek. Szerencsére nem buktam le, amikor átmentem Harryhez. Viszont aznap kitudtam harcolni, hogy elég nekem ennyi büntetés. Csak az uncsitesómhoz mentem, az meg nem olyan nagy cucc. Későn pedig mentem már máskor is haza, szóval belegyeztek, hogy a hétvégén már szabad vagyok. De a mai napot valahogy még túl kellene élnem. Ebéd után úgy döntöttem segítek egy kicsit a házimunkában. Olyan fél 3 körül pedig kimentem medencézni. Mikor a napágyon fekve behunytam a szemem, egyből a Harrynél átélt pillanatok ugrottak be. Volt benne valami furcsa, de nem tudok rájönni, hogy mi az. A csókjai oly annyira szenvedélyesek voltak, akár egy szerelmes fiúé. De hát ez nevetséges, hiszen biztos vagyok benne, hogy nem szerelmes belém. Sőt nem is lehetne az, sosem adtam olyan jelet vagy ilyesmi. Na meg a parkban történt dolgok. Én csak pislogtam, amikor közel húzott magához, és arcon csókolt. Nagyon meglepett, de amint láttam a többieket is. Remélem legközelebb diszkrétebben csinálja, mert kezdünk gyanúsak lenni a többiek számára. Bár lehet csak én gondolom így. Hiszen megbeszéltük, hogy jóban leszünk a többiek előtt, és ez csak azt bizonyította, hogy tényleg jóban vagyunk. Szóval nincs okom panaszra, én örülök neki, hogy Harry már a többiek előtt nem idegenkedik velem.
Elég lassan, de eltelt a délután. Strandolás után megnéztem egy filmet, így amikor felálltam az ágyról már lassan 8 órát mutatott a laptopom. Úgy gondoltam, ideje fürdeni. Mivel annyi időm van, ezért megadtam a módját a fürdésnek: kádat tele engedtem forró vízzel és tele nyomtam habbal. Két gyertyát gyújtottam a kád szélén, hogy még hangulatosabb legyen.
Általában fürdés közben telon zenét szoktam hallgatni. Most is beraktam Pixie legjobb számát, majd lehunyva a szemem élveztem a nyugtató vizet. Néhány szám lement már, amikor megállt a zene és a csengőhangom kezdett el szólni. Felültem, majd amikor megláttam a kijelzőn a nevét elmosolyodtam. Még sosem hívott fel, viszont most meg éppen nem alkalmas. Aaaah, mindegy, azért felveszem.-gondoltam, majd megnyomva a zöld gombot a fülemhez tartottam a készüléket, miközben vissza feküdtem a kádba.
- Szia Emy drága!-köszönt rekedt hangon.
- Harry?! Szia! Mi van veled?-kuncogtam.
- Semmi, semmi. Csak hiányoltalak ma.-horkantott.
- Ó igen?
- Ühüm. Nem láttam magam előtt a kerek kis segged.
-nevetett fel.
- Te részeg vagy?-esett le, hiszen máskor nem mond ilyet, meg a hangja se a megszokott.
- Csak egy icipicikét, bogárkám. Mit csinálsz?
Bogárkám?! Jézus, jobban be van állva, mint ahogy elsőre gondoltam.
- Épp fürdök.-suttogtam bele a telefonba, de mielőtt zavarba jöttem volna, inkább megkérdeztem: - Na és te?
- Csak átjött néhány osztálytársam és ittunk. De már egyedül vagyok. Álljunk meg egy pillanatra!-mondta, majd egy ajtó csapódást hallottam a készüléken keresztül.- Te most meztelen vagy?
Felnevettem, hiszen tudtam, hogy nem hagyja majd szó nélkül.
- Igen, általában úgy szokás fürdeni.-válaszoltam vigyorogva.
- Emily, ha most ott lennék...-búgta bele a telefonba.
- De nem vagy itt.-szakítottam félbe incselkedve.
- Sajnos nem. De tudod, így is eléggé feltudnálak izgatni.-hozott újra zavarba.
- Mi?!-köhögtem bele a telefonba.
- Ó Emily, lazul el! Figyelj csak a hangomra!
- Nem Harry, én nem..
- Shh! A kedvemért!
-mondta érzékien, majd egy pillanatra behunytam a szemem, és kifújtam a levegőt, amiből Harry leszűrte, hogy be adtam a derekam.
Nem is értem mi ütött belém. Sosem voltam még ilyen .. ilyen könnyű vérű. De hát egyszer élünk, meg Harry úgy is részeg. Holnapra biztos elfelejti majd.
- Emily, bogárkám!-szólt Harry.
- Ne szólíts így!-mondtam zavartan.
- Hmm, ne legyél ennyire csípős!-nevetett fel.
Néhány pillanatig egymás lélegzet vételét hallgattuk, majd Harry ismét megszólalt:
- Hunyad le a szemed, és képzeld azt, hogy ott ülök a kád mellett, és figyellek.
- De..
-kezdtem volna el megint tiltakozni, de belem folytatta a szót:
- Nincs semmi de. Ha nem akarod, hogy tényleg oda menjek, akkor tedd amit mondok.
- Próbálom!
-préseltem ki magamból, majd nyakig bele ereszkedtem a vízbe és lehunytam a szemem.
- Jó kislány! Képzeld el, hogy végig simítom két ujjal az arcod .. az ajkad .. a nyakad ..-kis szünetet hagyott a testrészek között, hogy eltudjam képzelni.- majd a melleid között a hasadig.-amikor elképzeltem, hogy hosszú ujjai a nedves bőrömhöz érnek, akaratlanul is néhány sóhaj szaladt ki a számon.- Érzem milyen finom, puha a bőröd.-suttogta tovább.- Látom, ahogy a melled egyre gyorsabban emelkedik és süllyed a vízben.
- Harry!-csúszott ki a neve a számon.
- Mondjad drága!-kuncogott egy kicsit.
- Se-semmi..-dadogtam, majd megráztam a fejem és kinyitottam a szemem.
Mintha ő ezt megérezte volna, mert így szólt:
- Még nincs vége! Lazulj el megint, most én jövök!
- Te jössz?
-kérdeztem értetlenül.
- Figyelj csak!-mondta, majd csönd lett.
Füleltem figyelmes, hátha kihallok valamit a telefonból. Először mintha ruha súrlódást hallottam volna, majd egy huppanás szerűt.
- Így mennyivel kényelmesebb!-mondta, majd azonnal rájöttem, hogy ő is levetkőzött.
- Harry, te most meztelen vagy?-kérdeztem rá halkan.
- Hmm bébi, szeretnél úgy látni, ugye?-nevetett fel.- Amúgy van rajtam boxer.
- Oké.
-fújtam ki a levegőt.
- Szóval, most mondj valami mocskosat te!-szólalt meg hirtelen.
- Hogy én?-pislogtam nagyokat.
- Igen, beszélj hozzám csúnyán.-dorombolta.
- De én nem tudok. Te .. te olyan jól csináltad.-mondtam félénken.
- Hmm, szóval tetszett. Élveznéd, ha mondjuk a számmal járnám végig a kis testedet, igaz?
- Ühüm.-nyöszörögtem.
- Simogatod magad?-kérdezett rá szemtelenül.
- Mi?! Nem, dehogy!-mondtam zavartan.
- Nem baj, ha azt csinálod. Mert én is azt csinálom.-nevetett bele a telefonba.- Elképzelem, ahogy a vékony kis ujjacskáddal eljátszol a testemen.
- Uuuh!-már nem igazán tudtam, hogy mit mondjak.
- Simítsd végig a melleden a tenyered!-utasított.
- Én nem hiszem..-kezdtem el tiltakozni, hiszen ez már elég durva.
- De! Kérlek...-hallottam a halk zihálást.
- Jó!-fújtam ki a levegőt, majd lassan végig vezettem a kezem a melleimen.
- Milyen?-suttogta.
- Jó!-mondtam félénken.
- Nekem is!-válaszolt, amitől még jobban zavarba jöttem.- Bár csak itt lennél!-mondta, mire a szemeim azonnal kipattantak.
- Tessék?!-kérdeztem már teljesen "józanul", ugyanis minden erotikus túlfűtöttség elpárolgott.
- Öhm, semmi-semmi.-beszélt zavarodottan.- Azt hiszem most inkább leteszem, mert szükségem lesz mindkét kezemre.-poénkodott, majd elköszönt és lerakta.
Úristen! Ezt nem hiszem el! Majdnem telefon szexeltem Harryvel. Igaz, hogy alig csináltunk 'olyat', de nekem ez is elég durva volt. Sőt még sosem volt részem erotikus telefon beszélgetésben. De basszus, nem tagadhatom le, hogy rohadtul élveztem. Annak ellenére, hogy elég zavarba ejtő volt.
Már kezdett kihűlni a víz, ezért gyorsan megmosakodtam, majd kiszálltam. Felhúztam a nyári pizsamámat, ami egy rövid sortból és egy nagy fekete felsőből állt. Még elég korán volt, ezért neki álltam böngészni a sztárhírek között az interneten.
- Kislányom!-nyitott be Anyám az ajtón.- Most hívott Nagybátyád, hogy lekéste az utolsó vonatot, és azt kérte, hogy menjünk érte kocsival. 
- Uhh!-mondtam, miközben reménykedtem, hogy nekem nem kell menni.
- Gondolom te nem akarsz jönni!-ennyire nyilvánvaló volt?!- Ezért Apáddal úgy gondoltuk, hogy egyedül hagyunk a hétvégére. Vasárnap estére már igyekszünk megérkezni. De! Semmi buli, semmi fiúk, semmi egyéb olyan dolog, aminek nem örülnénk.
- Jaaaj Anya! Voltam már itthon egyedül! Minden oké lesz.-keltem fel, majd megöleltem.
- Jól van! Akkor mi indulunk is, hogy minél előbb oda érjünk.
- Rendben! Sziasztok!
-köszöntem nekik, miután kikísértem őket.
Visszabújtam az ágyba, majd újra olvasgatni kezdtem. Olyan negyed óra múlva csöngettek. Először nem akartam megnézni, de utána eszembe jutott, hátha Anyáék hagytak itthon valamit. Azonban amikor kinyitottam az ajtót Harry részeg alakja tűnt fel.
- Harry?! Hát te?!-kérdeztem meglepetten.
- Úristen!-nézett végig rajtam, majd olyat tett, amire nem számítottam volna.
Ellökött az ajtótól, amit lábbal azonnal becsukott, majd a falnak préselt és mélyen megcsókolt.
- Mit..mit csinálsz?-löktem el magamtól.
- Ne haragudj, de nem bírtam magammal. Az a beszélgetés kikészített.-jött megint közel hozzám, majd eltűrt a nyakamból a hajam, és csókolgatni kezdett.
- Harry!-próbáltam lefogni, hiszen ezt még sem tehetni velem az előszobában.
- Tudom, hogy egyedül vagy! Láttam Anyudékat elmenni!-mondta hirtelen.
- Igen!-nyögtem fel válaszként, és talán azért is, mert megharapta a vállam.
- Hmm, szóval ez tetszett?!-nevetett fel, majd ismét megharapott.
- Uuuh!-nyögtem megint, már nem tudtam józanul gondolkodni, hiszen annyira jól csinálta.
Pillanatokon belül édes ajkai megtalálták az enyémet, és lágyan csókolni kezdett. Egyből kiéreztem a mentol és a whisky ízét a szájából. Annyira elvarázsolt ez kombináció, hogy gondolódás nélkül húztam fel őt az emeltre."

Ui: Remélem nem haragudtok a késés miatt! :/ Végre túl vagyok a próbaérettségiken, köszönöm a biztatást utólag is! :* Ha tetszett ez a rész, szívesen olvasnám a véleményetek is. Viszont a jó hír az, hogy pár nap múlva - hétvégén - folytatom, és hozam az új részt! Szép napot! x

2014. április 6., vasárnap

Tizenötödik rész: Több mint barátság, de kevesebb mint kapcsolat.


Harry:

" Ma reggel egy furcsa érzésre ébredtem. A lábam teljesen elzsibbadt. Mikor oda néztem észre vettem, hogy a lap-topon fekszem. Azonnal beugrott az a kellemes emlék, hogy miért is van alattam a gépem. Tegnap miután haza kísértem Emilyt, facebookon nagyon sokáig beszélgettünk. Úgy érzem, újra minden oké köztünk. Sőt még azt is mondta, hogy őt az sem zavarná, ha a többiek előtt is nagyon jóba lennénk. Kicsit meglepődtem erre a kijelentésére, és el is gondolkoztam rajta, hogy megtudnám e ezt csinálni. Eddig mindig közömbös voltam vele a többiek előtt. De most ideje jó barátként viselkednem. Ezt érdemli. Közben kiszedtem magam alól és felnéztem facere. Mikor az órára pillantottam, azt hittem rosszul látok, még csak hajnali fél öt volt. Mi az isten?! De hát világos van már kint. Aaahw nyári idő! Na mindegy, végig görgetem, aztán még visszafekszek.-gondoltam magamban, viszont megláttam chaten Emilyt.
Harry: Hát te? :)
Em: Nem tudok aludni! :/ Te?
Harry: Felébredtem. Miért nem tudsz?
Em: Nem tudom. Jár az agyam.
Harry: Min?
Em: Ne kérdezz annyit!!!! :P
Harry: Jól van. ;) De azért elmondod? :D
Em: Majd. Most megpróbálok aludni! x
Harry: Várj!
Em: Hm?
Harry: Nem találkozunk?
Em: Most?
Harry: Igen.
Nem tudom mi ütött belém, de látni akarom.
Em: Nem Harry, még pizsamában vagyok. De különben is egy hét szobafogságot kaptam. Emlékszel?
Harry: Aaj!! Szökj meg!!
Em: Dehogy! :o
Harry: Ugyan Em, felöltözöl, kiszöksz, és mire őseid felébrednek már otthon is leszel. Na?
Em: Nem hiszem, hogy jó ötlet ez! Különben is hova mennénk, ahol nem láthat meg senki?
Harry: Hozzám!
Em: Nem hiszem Harry!
Harry: Kérlek! Gyere! Minden oké lesz. Haza fogsz érni addigra.
Em: Jó! El sem hiszem, hogy bele megyek ebbe! :D :o Te hibád lesz, ha lebukok.
Harry: Jó vállalok mindent! Várlak! x
Em: Szia! xx

El sem hiszem, hogy tényleg át fog jönni. Amikor kérdezte, hogy hova mehetnénk, egyből írtam, hogy jöjjön hozzám. Nincs mint ezen gondolkodni. Amikor itt aludt még a buli után, akkor is éreztem azt, hogy ide illik a házamba. Lehet, hogy hülyén hangzik de így van. Volt, hogy lányokat hoztam fel, de ők csak úgy voltak itt. Vagyis néhány óra erejéig. De amikor Emily itt van, olyan mintha tényleg itt lenne a helye. Megráztam a fejem, hogy el felejtsem ezeket a nyálas gondolatokat, majd én is öltözni kezdtem. Fel vettem egy szürke szabadidő gatyát és a csípőmre kötöttem. Majd egy fekete pólót választottam mellé. Kicsit rendbe raktam az ágyam és körülötte, majd meghallottam, hogy csöngetnek.
- Jó reggelt!-köszöntem neki mosolyogva.
- Szia!-nevetett fel, majd megforgatta a szemeit.
- Gyere! Menjünk fel!-mondtam, majd hagytam, hogy előttem felmenjen a lépcsőn.
Akaratlanul is végig mértem a fenekét ebben a feszülős nadrágban. Jól nézett ki.
- Mizujs?-kérdezte, amikor lehuppant az ágyamra.
- Nem tudom. Még egy kicsit álmos vagyok.-mondtam, majd mellé feküdtem.
Egyből ő is végig dőlt az ágyon, majd egy pillanatra lehunyta a szemét, és mélyet lélegzett. Megesküdnék, hogy felidézte azt amikor itt aludt.
- Miért nem tudtál aludni?-könyököltem a kezemre, majd őt néztem.
- Mondtam, hogy járt az agyam.-válaszolt, majd ő is felém fordult.
- És min?-kérdeztem, majd szememet végig futtattam a testén.
Most vagyunk először együtt egy ágyban, és csak beszélgetünk.
Ügyes vagy Styles! Jól van valahogy el kell kezdeni!-beszéltem meg magammal. Amikor újra a szemébe néztem láttam, hogy ő is végig nézett rajtam, majd lassan beszélni kezdett.
- Csak magamon, hogy nem kellek soha senkinek .. rendesen.-mondta ki végül, nekem pedig le esett az állam.
Még is mit ért ez alatt? Jesszus, most rám gondol? Mi a fasz?! Nem volt soha barátja?
- Ezt hogy érted?-kérdeztem, majd a telt ajkait néztem a válaszra várva.
Ő azonban hirtelen felült és így szólt:
- Semmi! Ne mondtam semmit!-erőltetett mosolyt az arcára.
- Nem! Ne, hagyjuk!-ültem fel mellé.- Hogy értetted azt?
Sóhajtott egy nagyot, majd bele kezdett:
- Elég butaság ... csak úgy mondtam. Mert eddig igazából mindenkinek csak arra voltam jó, hogy csak smároljunk egy-két buliban, és ennyi. Semmi komoly, rendes dolog. De nem számít. Vannak barátaim.-itt rám mosolygott, majd újra a földet kezdte el nézni.
Őszintén szólva ettől az utolsó mondattól nem éreztem magam jobban. Hiszen a szavai első fele rám is teljesen igazak voltak. Én is csak "kihasználom". Néha smárolunk és ennyi. Nem?! Ugye nem rám gondolt?!
- Volt rendes kapcsolatod?-gyáva vagy Styles! Nem mertem rákérdezni, hogy ezt rám/ránk gondolta.
- Öhm, hát nem igazán.-mondta zavartan.
- Nem maradtál le semmiről.-nevettem fel, hogy egy picit oldjam a hangulatot.
- Miért mondod ezt?-nézett most a szemembe érdeklődő tekintettel.
- Mert nekem volt, de valahogy nem volt nagy szám egyik sem.
- Biztos nem a megfelelő emberrel voltál együtt.-mondta kedvesen.
- Az lehet. De hát ha neked sem jött még össze, akkor biztos azért, mert még nem találtad meg a megfelelő embert, nem igaz?-löktem meg egy picit a vállát.
- De, igazad lehet!-mosolygott halványan.- Köszi!
- Mit köszönsz Töki?-mondtam az egyik becenevét, amit Aron szokott hazsnálni.
- Töki?-vonta fel a szemöldökét.
Elnevettem magam, majd így szóltam:
- Válaszolj inkább a kérdésre!
- Azt kérlek szépen, hogy meghallgattál.
- Szívesen!
-válaszoltam, majd ismét hanyatt feküdtem az ágyon.
- Mennem kéne.-nézett vissza rám.
- Rá érsz!-mondtam, majd a csuklóját elkapva, magam mellé rántottam.
- Na de Hazza!-használta ő is a becenevemet.
- Mondjad Töki!-mondtam, amikor szorosan mellém feküdt.
- Miért akartad, hogy átjöjjek?-kérdezte, majd oldalra fordulva nézett le rám.
- Mert ..-szeretem ha itt vagy. Legszívesebben ezt mondtam volna, de inkább így fejeztem be:- meg akartam tudni, hogy mire gondolsz.
- Hát most már tudod.-mondta, majd újra hanyatt feküdt.
Fantasztikus! Elcsesztem a lehetőséget. Hogy milyen lehetőséget?! Azt, hogy megcsókoljam. Tudom szánalmas vagyok, hisz az imént mondta el, hogy mindenki csak kihasználja. De egyszerűen nem bírom már sokáig, hogy ne csókoljam meg. Aaaahw! Mit tegyek?! Most én könyököltem fel a teste mellé, majd amikor megláttam, hogy szemei csukva voltak, elkalandoztam a testén ... nem annyira kivágott póló volt rajta, de még így is látszódtak kerek melleinek a körvonala. Csípőjén a nadrág fölött egy kicsit kilógott a hasa, ahol látszott, hogy egy picit már megfogta a nap. Lábai szorosan egymás mellett pihentek. Amikor újra az arcára néztem, láttam, hogy mosolyogva engem néz.
- Mi az?-mosolyogtam rá.
- Ennél feltűnőbben nem is bámulhattál volna meg.-nevetett.
- Nem tehetek róla. Férfiból vagyok, te pedig nőből. Szóval?!-nevettem el magam én is.
- Ja, hogy ilyenkor szabad kb. 20 centiről stírölni egymást?-kérdezte, majd hirtelen felém nyúlt, és elkezdte csavargatni a hajam.
Jé! Ez fura! Miért csinálja ezt? Senkinek sem engedtem meg még, hogy csak úgy babrálja a hajam. De ez jól esik. Lehunytam egy pillanatra a szemem, majd amikor kinyitottam egy arc volt előttem közvetlen közel.
- Na mi lesz? Megcsókolsz már végre?-súgta rá az ajkaimra.
Egy pillanatra megráztam a fejem, viszont amikor pislogtam azt láttam, hogy Em még mindig csukott szemmel fekszik, én pedig mellette könyöklök. Az istenit! Nem hiszem el, hogy képzelődtem! A francba! Már akkor is amikor itt van?! Nem hiszem el!
- Minden oké?-zökkentett ki a hangja.
- Persze!-mondtam le nézve rá.
Basszus olyan dögös így, hogy itt fekszik szinte alattam, és a nagy szemeivel néz fel rám. Egyszerűen olyan érzések kavarognak bennem, amiket magam sem értek. Nem bírtam tovább várni. Egyszerűen nem ment, képzeletem már eljátszott ezzel. De én a valóságban akartam megcsókolni őt. Mikor lehajoltam és összeérintettem az ajkainkat, egy kisebb sóhaj hagyta el a számat. Végre! Utána pedig őszintén szólva bele passzíroztam őt az ágyba. Olyan hévvel csókoltam, hogy megkellet kapaszkodni az ágyneműben.
- Ha.. Harry!-tolt el egy picit magától.- Mennem kell!-mondta, de láttam, hogy még maradna.
- Még egy picit maradj!-mondtam neki őszintén, majd megpusziltam a száját.- Kérlek!-majd egy újabb puszi, és még több, majd még több.
Amikor nem bírta tovább, elnevette magát és a tarkómnál fogva odaszorított a szájához.
Olyan volt ez az egész jelenet, mintha többek lennénk, mint barátok extrákkal. Nem tudom, de a mai nap alatt sokszor eszembe jutott az a mondás, hogy 'több mint barátság, de kevesebb mint kapcsolat'. Ez rohadtul jellemez minket. Érzem, hogy ez már jóval túl megy a barátság szinten. De valamiért nem lehet kapcsolat kettőnk között. Nem lenne tartós. Mi így vagyunk jók egymásnak. Így tudunk meglenni egymás mellett, hiszen valami még is hozzá köt. Valami vonz benne, valami ami miatt, akarom, hogy az ajka az ajkaimon legyen, és akarom a nevemet a szájából hallani.

***

Miután Emily elment, megbeszéltük, hogy megpróbálja elkérni magát a délutánra. Azt mondta, hogy kitalál valamit, amiért kiengednék őt. Egyre jobban a rossz kislányság felé halad .. persze jórészben ez nekem köszönhető. De így sokkal izgisebb a dolog.
Mi már kint bandázunk a srácokkal a parkban, amikor feltűnnek a járdán a többiek. Zoet és Aront pillantom meg először, majd észre veszem a mögöttük kullogó lányt. Emily! Sikerült eljönnie! Jéé! Nem is tudom mióta örülök ennek ennyire?!
- Sziasztok!-köszönt Zoe, majd mindenki vissza köszönt.
Én ezután felálltam a padról, majd oda lépkedtem Emilyhez, majd köszönéskép a derekánál fogva közel húztam magamhoz, és arcon csókoltam. Tudtam, hogy mindenki minket néz - vélhetőleg tátott szájjal - de nem érdekelt.
- Szia Harry!-suttogta Emily tiszta vörösen.
Magamban jót nevettem, amiért ennyire zavarba tudtam hozni. Vissza ültem a helyemre, majd Matt azonnal lehuppant mellém és megcsapta a vállam.
- Ez meg mi volt?-kérdezett rá az Emilys jelenetre.
- Semmi, semmi!-nevettem fel, hiszen számítottam a kérdésére.- Csak jóban vagyunk. Ennyi az egész!-hangsúlyoztam ki, az ennyi szót.
- Ha te mondod, elhiszem.-mondta, bár nem hiszem, hogy így is gondolta.
- Emily!-szólalt meg hirtelen Matt. Baszki, mit akar tőle már megint?! Lehet, hogy ezt nem gondoltam át teljesen.
- Igen?-nézett rá, majd egy pillanatra rám.
- Jóba vagytok Harryvel?-kérdezte Matt.
- Hogy mi?-nézett zavarodottan Em, ez milyen hülye kérdés már?!- Igen, persze!-válaszolt.
- Oké, én ezt értem. De még is mennyire jóba?-nem értettem miért kell ezt mindenki előtt csinálnia.
Kis gondolkodás után felemelte a fejét, majd így szólt:
- Pont annyira, mint mi, Matt. Barátok vagyunk és kész. De ha ennyire zavart a puszi, legközelebb te is kapsz.-kacsintott rá, majd vissza fordult Zoehoz.
Mindenki nevetni kezdett, majd Matt is lehiggadt, és beszélgetni kezdett másról. Viszont én egy kicsit szarul lettem. Vagy nem tudom. De furán estek Em szavai. Tudom, hogy ezt kellett mondania, és hogy én is ezeket mondtam nagyjából. De valahogy még is szar volt a szájából hallani, hogy 'csak barátok vagyunk, ennyi'. Faszom bele az érzéseimbe! Még is miért van ez, hogy ilyen szarul érzem magam e miatt? Mi történik velem? Miért kezdek el ilyen szarsággal foglalkozni? De közben miért akarom már megint Emily csókját érezni? Miért?!"

Ui: Sziasztok :) Ismét egy hosszú résszel érkeztem, remélem tetszett. Ha igen akkor tudjátok - komit kaphatok ?! :$ Egyébként előre szólok, hogy hétfőtől kezdve megindulnak a próba érettségijeim, illetve majd május 5.-étől a rendes, szóval a részekről mindenképp tájékoztatni foglak titeket. De tudjátok, igyekszem. x